Hogyan változnak a felvételi pontszámítási szabályai 2015-ben?

A záróvizsga eredményétől függ majd, hány többletpontot kapnak a felsőoktatási szakképzésen tanulók, ha azonos képzési területen jelentkeznek alap- vagy osztatlan szakra. Íme, a legfontosabb infók.

  • Eduline

2015 nyarán végeznek az első hallgatók a felsőoktatási szakképzéseken: sokan alap- vagy osztatlan szakon folytatják majd a tanulmányaikat. Az elvégzett képzésért a felvételin többletpontot kapnak, amelynek mértéke a záróvizsga eredményétől függ majd.

Mi az a felsőoktatási szakképzés?

A felsőoktatási szakképzés a 2013/2014-es tanévben váltotta fel a felsőfokú szakképzést: a kétéves képzéseket csak egyetemek és főiskolák indíthatják. A diákoknak szakdolgozatot írniuk és záróvizsgázniuk is kell. Diplomát nem kapnak, viszont felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet igen.

A felvételi eljárásról szóló kormányrendelet módosítása alapján azok a hallgatók 30 többletpontot kapnak, akik ötösre záróvizsgáztak a felsőoktatási szakképzésen, és a besorolási szakra jelentkeznek. Jó záróvizsga-eredmény esetén 20, közepes érdemjegyért pedig 10 többletpont jár.

Mi az a besorolási szak?

A besorolási szak az az alap- vagy osztatlan szak, amelynek az adott felsőoktatási szakképzés az "előszobája", amelyhez a tanterv szerint a legközelebb áll. Ezeken a szakokon az elvégzett kreditek 75 százalékát beszámítják, így egy hároméves alapképzésen 180 kredit helyett már csak 90-et kell megszerezni, ami azt jelenti, hogy másfél év alatt meg lehet szerezni a diplomát. Ha a képzési területen, de nem a besorolási szakon tanultok tovább, 30 kreditet számítanak be.

Azt, hogy melyik felsőoktatási szakképzésnek melyek a besorolási szakjai, a felsőoktatási szakképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló Emmi-rendeletben nézhetitek meg.

Túry Gergely

Emelt szintű vagy vagy felsőfokú OKJ-s szakképesítésért továbbra is 24 többletpont jár, ha a szakiránynak megfelelő alap- vagy osztatlan szakon tanultok tovább.

Tovább emelkedik a minimumponthatár

A felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek is több pontot kell gyűjteniük 2015-ben: a minimumponthatár 240 lesz, ezt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de más jogcímen járó többletpontok nélkül kell összegyűjteni. Aki nem éri el a minimumponthatárt, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges helyet nem szerezhet.

A felsőoktatási szakképzésre jelentkezők is maximum 500 pontot szerezhetnek: az alap- és osztatlan szakokhoz képest különbség, hogy nemcsak az érettségi, hanem a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni. Alaphelyzetben mindkettőért 200-200 pont jár, többletpontokból pedig maximum 100-at lehet szerezni. A pontszámítási szabályokról itt, a 2015-ös változásokról pedig itt olvashattok részletesen.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.