A záróvizsga eredményétől függ majd, hány többletpontot kapnak a felsőoktatási szakképzésen tanulók, ha azonos képzési területen jelentkeznek alap- vagy osztatlan szakra. Íme, a legfontosabb infók.
2015 nyarán végeznek az első hallgatók a felsőoktatási szakképzéseken: sokan alap- vagy osztatlan szakon folytatják majd a tanulmányaikat. Az elvégzett képzésért a felvételin többletpontot kapnak, amelynek mértéke a záróvizsga eredményétől függ majd.
| Mi az a felsőoktatási szakképzés? |
A felsőoktatási szakképzés a 2013/2014-es tanévben váltotta fel a felsőfokú szakképzést: a kétéves képzéseket csak egyetemek és főiskolák indíthatják. A diákoknak szakdolgozatot írniuk és záróvizsgázniuk is kell. Diplomát nem kapnak, viszont felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet igen. |
A felvételi eljárásról szóló kormányrendelet módosítása alapján azok a hallgatók 30 többletpontot kapnak, akik ötösre záróvizsgáztak a felsőoktatási szakképzésen, és a besorolási szakra jelentkeznek. Jó záróvizsga-eredmény esetén 20, közepes érdemjegyért pedig 10 többletpont jár.
Mi az a besorolási szak?
A besorolási szak az az alap- vagy osztatlan szak, amelynek az adott felsőoktatási szakképzés az "előszobája", amelyhez a tanterv szerint a legközelebb áll. Ezeken a szakokon az elvégzett kreditek 75 százalékát beszámítják, így egy hároméves alapképzésen 180 kredit helyett már csak 90-et kell megszerezni, ami azt jelenti, hogy másfél év alatt meg lehet szerezni a diplomát. Ha a képzési területen, de nem a besorolási szakon tanultok tovább, 30 kreditet számítanak be.
Azt, hogy melyik felsőoktatási szakképzésnek melyek a besorolási szakjai, a felsőoktatási szakképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló Emmi-rendeletben nézhetitek meg.
Emelt szintű vagy vagy felsőfokú OKJ-s szakképesítésért továbbra is 24 többletpont jár, ha a szakiránynak megfelelő alap- vagy osztatlan szakon tanultok tovább.
Tovább emelkedik a minimumponthatár
A felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek is több pontot kell gyűjteniük 2015-ben: a minimumponthatár 240 lesz, ezt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de más jogcímen járó többletpontok nélkül kell összegyűjteni. Aki nem éri el a minimumponthatárt, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges helyet nem szerezhet.
A felsőoktatási szakképzésre jelentkezők is maximum 500 pontot szerezhetnek: az alap- és osztatlan szakokhoz képest különbség, hogy nemcsak az érettségi, hanem a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni. Alaphelyzetben mindkettőért 200-200 pont jár, többletpontokból pedig maximum 100-at lehet szerezni. A pontszámítási szabályokról itt, a 2015-ös változásokról pedig itt olvashattok részletesen.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
