A záróvizsga eredményétől függ majd, hány többletpontot kapnak a felsőoktatási szakképzésen tanulók, ha azonos képzési területen jelentkeznek alap- vagy osztatlan szakra. Íme, a legfontosabb infók.
2015 nyarán végeznek az első hallgatók a felsőoktatási szakképzéseken: sokan alap- vagy osztatlan szakon folytatják majd a tanulmányaikat. Az elvégzett képzésért a felvételin többletpontot kapnak, amelynek mértéke a záróvizsga eredményétől függ majd.
| Mi az a felsőoktatási szakképzés? |
A felsőoktatási szakképzés a 2013/2014-es tanévben váltotta fel a felsőfokú szakképzést: a kétéves képzéseket csak egyetemek és főiskolák indíthatják. A diákoknak szakdolgozatot írniuk és záróvizsgázniuk is kell. Diplomát nem kapnak, viszont felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet igen. |
A felvételi eljárásról szóló kormányrendelet módosítása alapján azok a hallgatók 30 többletpontot kapnak, akik ötösre záróvizsgáztak a felsőoktatási szakképzésen, és a besorolási szakra jelentkeznek. Jó záróvizsga-eredmény esetén 20, közepes érdemjegyért pedig 10 többletpont jár.
Mi az a besorolási szak?
A besorolási szak az az alap- vagy osztatlan szak, amelynek az adott felsőoktatási szakképzés az "előszobája", amelyhez a tanterv szerint a legközelebb áll. Ezeken a szakokon az elvégzett kreditek 75 százalékát beszámítják, így egy hároméves alapképzésen 180 kredit helyett már csak 90-et kell megszerezni, ami azt jelenti, hogy másfél év alatt meg lehet szerezni a diplomát. Ha a képzési területen, de nem a besorolási szakon tanultok tovább, 30 kreditet számítanak be.
Azt, hogy melyik felsőoktatási szakképzésnek melyek a besorolási szakjai, a felsőoktatási szakképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló Emmi-rendeletben nézhetitek meg.
Emelt szintű vagy vagy felsőfokú OKJ-s szakképesítésért továbbra is 24 többletpont jár, ha a szakiránynak megfelelő alap- vagy osztatlan szakon tanultok tovább.
Tovább emelkedik a minimumponthatár
A felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek is több pontot kell gyűjteniük 2015-ben: a minimumponthatár 240 lesz, ezt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de más jogcímen járó többletpontok nélkül kell összegyűjteni. Aki nem éri el a minimumponthatárt, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges helyet nem szerezhet.
A felsőoktatási szakképzésre jelentkezők is maximum 500 pontot szerezhetnek: az alap- és osztatlan szakokhoz képest különbség, hogy nemcsak az érettségi, hanem a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni. Alaphelyzetben mindkettőért 200-200 pont jár, többletpontokból pedig maximum 100-at lehet szerezni. A pontszámítási szabályokról itt, a 2015-ös változásokról pedig itt olvashattok részletesen.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
