Felfüggesztették az éhségsztrájkot a szegedi egyetemisták

Határozatlan időre felfüggesztette hétfőn reggel az új felsőoktatási törvény elleni tiltakozásul elkezdett...

  • MTI

Határozatlan időre felfüggesztette hétfőn reggel az új felsőoktatási törvény elleni tiltakozásul elkezdett éhségsztrájkját szegedi hallgatók egy csoportja. A Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarának auditorium maximumában pénteken esete mintegy nyolcvan hallgató kezdett éhségsztrájkot.

Éhségsztrájkolók a szegedi egyetem egyik nagyelőadójában
MTI/Kelemen Zoltán Gergely

A diákok a hétvégén csupán napi öt liter vizet vettek magukhoz, és hálózsákokban a padok között, az előadóterem földjén aludtak. Az éhségsztrájkolók vércukrát és vérnyomását folyamatosan ellenőrizték. A demonstráció során néhányan rosszul lettek, ők orvosi javaslatra befejezték a koplalást.

Juhász Tamás, a demonstráció szervezője korábban elmondta, akciójukkal azt szeretnék elérni, hogy az új felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban érdemi párbeszéd alakuljon ki a kormányzat és az érintettek, a hallgatói érdekképviselet, az egyetemi vezetők és szakszervezetek között.

A szervező elmondta, társaival elfogadhatatlannak tartja, hogy az új felsőoktatási törvény folyamatosan változó – s ezzel bizonytalanságot teremtő – koncepcióiban felmerül a „bújtatott tandíj”, a hallgatók „röghöz kötésének” vagy bizonyos képzések kizárólagosan költségtérítésessé tételének ötlete.

A hatvanórás tiltakozás alatt a diákok tanultak, társasjátékokat játszottak, filmeket néztek, beszélgettek, olvastak. A hallgatók félmázsányi nagyméretű kartonlap és 120 méternyi vászon felhasználásával transzparenseket gyártottak a hétfőre meghirdetett tüntetésre. A demonstrálók „Hoffmann-egypercesek” néven tucatnyi rövid videó üzenetet is készíttek, melyekben kifejtették a jogszabálytervezettel kapcsolatos álláspontjukat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.