Felfüggesztették az ELTE BTK hallgatói önkormányzat működését

Felfüggesztette az ELTE BTK hallgatói önkormányzatának működését Mezey Barna rektor a diákok listázásának ügye miatt...

  • eduline/mti

Felfüggesztette az ELTE BTK hallgatói önkormányzatának működését Mezey Barna rektor a diákok listázásának ügye miatt, a törvénysértések kivizsgálásáig. Intézkedését azzal indokolta: a személyes adatok kezelésére vonatkozó törvényi rendelkezések megsértését az ELTE BTK HÖK elnöke is elismerte.

A rektor elrendelte, hogy a rektori ellenőrzési önálló osztály átfogóan vizsgálja az ELTE egész hallgatói önkormányzatát, valamennyi részönkormányzatát az adatvédelmi és adatkezelési rendelkezések betartásával összefüggésben.

Fél órával korábban az Első Magyar Egyetemfoglalás Facebook-oldal azt írta: "Egy rendkívüli hírrel indult a mai fórum: az ELTE vezetése felfüggesztette az ELTE BTK HÖK működését". A kormány felsőoktatási intézkedései ellen tiltakozó diákok tíz napja tartják elfoglalva az ELTE BTK egyik előadótermét.

Kedden az atv.hu arról írt, hogy az ELTE bölcsészettudományi karának hallgatói önkormányzata világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján készített listákat a gólyákról: azóta a lista már személyes adatokkal, emailcímekkel, telefonszámokkal, sőt képekkel együtt is elérhető az interneten.

Az ELTE rektora vizsgálatot indított az ügyben, a HÖK tagjait akár büntetőjogi felelősségre is vonhatják különleges személyes adatokkal való visszaélés vádjával, ha kiderül, hogy ők készítették a listát. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalását itt olvashatjátok.

A HÖK elismerte a listák létét, de állítják, a kényes részleteket utólag hamisította valaki. Bocsánatkérést követelnek az ATV-től, különben a cikkben érintett, jelenlegi hallgatói érdekképviselők bírósághoz fordulnak hitelrontás, rágalmazás és becsületsértés miatt - írják közleményükben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.