Feláldozná Hoffmann Rózsát a Magyar Nemzet

Olyan kormányzati intézkedésre van most szükség Csermely Péter, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese szerint...

  • Eduline
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. A Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese szerint el kellene engedni a kezét
MTI / Illyés Tibor

Olyan kormányzati intézkedésre van most szükség Csermely Péter, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese szerint, amellyel visszavonnak egy korábbit. Az újságíró a lapban közzétett írásában azt írta, a keretszámok drasztikus csökkentésére irányuló terv rossz.

Csermely szerint a Fidesznek és a KDNP-nek politikailag káros, hogy diákok ezrei tüntetnek, hogy folyamatosak a tiltakozások, hogy az oktatásügynek sikerült összehoznia egy kormányellenes egységet egy olyan rétegben, amelynek a tagjai igenis nagy érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, ezért ezt meg kell oldaniuk. "Ha például Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár netán felajánlaná a lemondását, a kormányfőnek érdemes lenne elfogadnia" - véli Csermely.

Az újságíró szerint azonban ennél is fontosabb, hogy az ingyenes felsőoktatási férőhelyek számának szigorú csökkentése több ponton is szembemegy a kormány filozófiájával, ami az államadósság és az eladósodás elleni küzdelem, valamint a hazánk jövője szempontjából kulcsszereplő aktív rétegek részben támogatása, részben helyzetbe hozása.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.