Fél év egy észak-koreai egyetemen: ezek fogadták a diákot

Alessandro Ford volt az első nyugati hallgató, aki beiratkozhatott az észak-koreai Kim Ir Szen Egyetemre.

  • Eduline
Wikipedia

Nyugat-Európában az érettségit vagy az egyetemi alapképzést követő egy évet arra használják a diákok, hogy önkénteskedjenek, világot lássanak. A 18 éves Alessandro Ford pedig gondolt egy merészet és beiratkozott az észak-koreai Kim Ir Szen Egyetemre. Míg Kínából és Oroszországból számos hallgatója van az egyetemnek, addig Ford volt az első nyugati diák.

Azért Észak-Koreát választotta, mert édesapja, a politikus Glyn Ford már többször járt ott diplomáciai úton és könyvet is írt az országról. Az apja gyakran azzal fenyegette, ha nem szedi össze magát a tanulásban, elküldi Észak-Koreába, ezzel azonban nem a rettegést váltotta ki, hanem az érdeklődést az ország iránt.

Fél évet járt az egyetemre és egyáltalán nem kényeztették el. Hetente mindössze 10 percet beszélhetett az édesanyjával, felügyelők lesték minden lépését. A kollégiumban guggolós mosdó, közös fürdőhelyiség és spártai körülmények várták, télen még meleg víz sem volt mindig.

Az egyetemen sok mindenről beszéltek, de persze észak-koreai szemszögből. „Őszintén azt gondolom, mindenki mélyen hitt abban, amit mondott, hogy Észak-Korea egy elszegényedett ország, amit az Egyesült Államok sanyargatott és döntött nyomorba” – mondta Alessandro Ford a Guardiannak.

Diáktársainak megmutatta Eminem zenéjét, mire azt kérdezték tőle, miért a szexről és a drogokról énekel, miért nem a családjáról és a hazájáról? Észak-Koreában tilos a házasság előtti szex, így osztálytársai még szüzek voltak, a legtöbbjük egyedül volt, de akiknek volt is párja, távolságtartóan viselkedtek, még véletlenül se lehetett csókolózni látni őket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.