Fél év egy észak-koreai egyetemen: ezek fogadták a diákot

Alessandro Ford volt az első nyugati hallgató, aki beiratkozhatott az észak-koreai Kim Ir Szen Egyetemre.

  • Eduline
Wikipedia

Nyugat-Európában az érettségit vagy az egyetemi alapképzést követő egy évet arra használják a diákok, hogy önkénteskedjenek, világot lássanak. A 18 éves Alessandro Ford pedig gondolt egy merészet és beiratkozott az észak-koreai Kim Ir Szen Egyetemre. Míg Kínából és Oroszországból számos hallgatója van az egyetemnek, addig Ford volt az első nyugati diák.

Azért Észak-Koreát választotta, mert édesapja, a politikus Glyn Ford már többször járt ott diplomáciai úton és könyvet is írt az országról. Az apja gyakran azzal fenyegette, ha nem szedi össze magát a tanulásban, elküldi Észak-Koreába, ezzel azonban nem a rettegést váltotta ki, hanem az érdeklődést az ország iránt.

Fél évet járt az egyetemre és egyáltalán nem kényeztették el. Hetente mindössze 10 percet beszélhetett az édesanyjával, felügyelők lesték minden lépését. A kollégiumban guggolós mosdó, közös fürdőhelyiség és spártai körülmények várták, télen még meleg víz sem volt mindig.

Az egyetemen sok mindenről beszéltek, de persze észak-koreai szemszögből. „Őszintén azt gondolom, mindenki mélyen hitt abban, amit mondott, hogy Észak-Korea egy elszegényedett ország, amit az Egyesült Államok sanyargatott és döntött nyomorba” – mondta Alessandro Ford a Guardiannak.

Diáktársainak megmutatta Eminem zenéjét, mire azt kérdezték tőle, miért a szexről és a drogokról énekel, miért nem a családjáról és a hazájáról? Észak-Koreában tilos a házasság előtti szex, így osztálytársai még szüzek voltak, a legtöbbjük egyedül volt, de akiknek volt is párja, távolságtartóan viselkedtek, még véletlenül se lehetett csókolózni látni őket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.