Fél év egy észak-koreai egyetemen: ezek fogadták a diákot

Alessandro Ford volt az első nyugati hallgató, aki beiratkozhatott az észak-koreai Kim Ir Szen Egyetemre.

  • Eduline
Wikipedia

Nyugat-Európában az érettségit vagy az egyetemi alapképzést követő egy évet arra használják a diákok, hogy önkénteskedjenek, világot lássanak. A 18 éves Alessandro Ford pedig gondolt egy merészet és beiratkozott az észak-koreai Kim Ir Szen Egyetemre. Míg Kínából és Oroszországból számos hallgatója van az egyetemnek, addig Ford volt az első nyugati diák.

Azért Észak-Koreát választotta, mert édesapja, a politikus Glyn Ford már többször járt ott diplomáciai úton és könyvet is írt az országról. Az apja gyakran azzal fenyegette, ha nem szedi össze magát a tanulásban, elküldi Észak-Koreába, ezzel azonban nem a rettegést váltotta ki, hanem az érdeklődést az ország iránt.

Fél évet járt az egyetemre és egyáltalán nem kényeztették el. Hetente mindössze 10 percet beszélhetett az édesanyjával, felügyelők lesték minden lépését. A kollégiumban guggolós mosdó, közös fürdőhelyiség és spártai körülmények várták, télen még meleg víz sem volt mindig.

Az egyetemen sok mindenről beszéltek, de persze észak-koreai szemszögből. „Őszintén azt gondolom, mindenki mélyen hitt abban, amit mondott, hogy Észak-Korea egy elszegényedett ország, amit az Egyesült Államok sanyargatott és döntött nyomorba” – mondta Alessandro Ford a Guardiannak.

Diáktársainak megmutatta Eminem zenéjét, mire azt kérdezték tőle, miért a szexről és a drogokról énekel, miért nem a családjáról és a hazájáról? Észak-Koreában tilos a házasság előtti szex, így osztálytársai még szüzek voltak, a legtöbbjük egyedül volt, de akiknek volt is párja, távolságtartóan viselkedtek, még véletlenül se lehetett csókolózni látni őket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.