A Current Biology tudományos szaklapban jelent meg tanulmány a magyar kutatóktól.
A tanulmány szerint a kutyák képesek a „mentális időutazásra”, azaz olyan eseményekre is tudnak emlékezni, amelyek felidézésére nem számíthattak előre.
Az ELTE Etológia Tanszékének és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportjának kutatóinak sikerült bizonyítani, hogy az egyszerűbb emberi cselekvésekre is emlékeznek a kutyák.
„Az emlékezetnek ezt a fajtáját epizodikus memóriának nevezzük, aminek tanulmányozása az állatokban rendkívül nehéz a verbális kommunikáció hiánya miatt. Nem kérdezhetjük meg például váratlanul egy kutyától, hogy emlékszik-e, mit látott ma reggel séta közben. Ezért egy újfajta módszert dolgoztunk ki, amely lehetővé tette, hogy a kutyák viselkedésük révén „válaszoljanak” az ilyen jellegű kérdésekre” – mondta Claudia Fugazza, a kutatás vezetője az elte.hu-nak.
17 kutyát képeztek ki arra, hogy vezényszóra utánozzák gazdáik előzőleg tett mozdulatát. A kutyák 24 óra múlva is meg tudták ismételni a mozdulatokat a vezényszó elhangzása után.
Ezek alapján izgalmasnak tűnt az a kérdés: vajon képesek-e a kutyák olyan múltbeli események felidézésére, amelyek esetében nem számíthattak arra, hogy egyszer majd fel kell idézni ezeket. A kérdés tesztelése érdekében a kutyákat a továbbiakban arra szoktatták, hogy a gazda által bemutatott viselkedéstől függetlenül mindig lefekvés lesz a feladatuk a korábban megszokott utánzás helyett. Ezt a tréninget addig folytatták, amíg a kutyák már maguktól lefeküdtek a gazda akcióját követően. A kritikus teszt során a demonstrációt követően a kutyák váratlanul újra a „Csináld!” vezényszót kapták, amire nem számíthattak. Ha a kutyák képesek utánozni az ember viselkedését akkor is, ha nem számítanak egy ilyen feladatra, akkor ez azt bizonyítja, hogy képesek epizodikus-jellegű memóriájukat használni múltbeli cselekvések felidézésére – mondta Pogány Ákos etológus, a tanulmány társszerzője.
Az ELTE kutatói elsőként bizonyították az epizodikus-jellegű memória meglétét a kutyáknál.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
