Fantasztikus felfedezést tettek az ELTE kutatói a mentális időutazásról

A Current Biology tudományos szaklapban jelent meg tanulmány a magyar kutatóktól.

  • Eduline
Juhász István

A tanulmány szerint a kutyák képesek a „mentális időutazásra”, azaz olyan eseményekre is tudnak emlékezni, amelyek felidézésére nem számíthattak előre.

Az ELTE Etológia Tanszékének és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportjának kutatóinak sikerült bizonyítani, hogy az egyszerűbb emberi cselekvésekre is emlékeznek a kutyák.

„Az emlékezetnek ezt a fajtáját epizodikus memóriának nevezzük, aminek tanulmányozása az állatokban rendkívül nehéz a verbális kommunikáció hiánya miatt. Nem kérdezhetjük meg például váratlanul egy kutyától, hogy emlékszik-e, mit látott ma reggel séta közben. Ezért egy újfajta módszert dolgoztunk ki, amely lehetővé tette, hogy a kutyák viselkedésük révén „válaszoljanak” az ilyen jellegű kérdésekre” – mondta Claudia Fugazza, a kutatás vezetője az elte.hu-nak.

17 kutyát képeztek ki arra, hogy vezényszóra utánozzák gazdáik előzőleg tett mozdulatát. A kutyák 24 óra múlva is meg tudták ismételni a mozdulatokat a vezényszó elhangzása után.

Ezek alapján izgalmasnak tűnt az a kérdés: vajon képesek-e a kutyák olyan múltbeli események felidézésére, amelyek esetében nem számíthattak arra, hogy egyszer majd fel kell idézni ezeket. A kérdés tesztelése érdekében a kutyákat a továbbiakban arra szoktatták, hogy a gazda által bemutatott viselkedéstől függetlenül mindig lefekvés lesz a feladatuk a korábban megszokott utánzás helyett. Ezt a tréninget addig folytatták, amíg a kutyák már maguktól lefeküdtek a gazda akcióját követően. A kritikus teszt során a demonstrációt követően a kutyák váratlanul újra a „Csináld!” vezényszót kapták, amire nem számíthattak. Ha a kutyák képesek utánozni az ember viselkedését akkor is, ha nem számítanak egy ilyen feladatra, akkor ez azt bizonyítja, hogy képesek epizodikus-jellegű memóriájukat használni múltbeli cselekvések felidézésére – mondta Pogány Ákos etológus, a tanulmány társszerzője.

Az ELTE kutatói elsőként bizonyították az epizodikus-jellegű memória meglétét a kutyáknál.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.