Ezt kell tenni a 400 ezer forintos ösztöndíjért

Nyilvánosak az átbevezett ösztöndíj részletei. Havi 40 ezer forint járhat.

  • Eduline
Shutterstock

A kormány honlapján megjelent a nemzeti felsőoktatási ösztöndíj (korábbi köztársasági ösztöndíj) részletes kiírása.

Mint írják, a nemzeti felsőoktatási ösztöndíj adományozásáról szóló pályázatot a felsőoktatási intézmény írja ki. A pályázásra kellő időt biztosítva, a benyújtási határidőt legalább 30 nappal megelőzően, az intézményben szokásos módon közzéteszi a pályázati felhívást.

A nemzeti felsőoktatási ösztöndíjban részesíthető hallgatók száma – a 2016. október 15-ei állapotot rögzítő statisztikai adatközlés szerint – az államilag támogatott, teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben valamint osztatlan képzésben részt vevő hallgatók számának 0,8%-a, de intézményenként legalább egy fő.

Hiába keresitek a népszerű állami ösztöndíjat

Idéntől már nem találjátok a köztársasági ösztöndíjat. Szerencsére nem azért, mert megszűnt, csak átnevezték. Az új név Nemzeti felsőoktatási ösztöndíj. Mondjuk ettől önmagában nem lett volna jobb, de a normatíváját is megemelték, ami így 400 ezer forint lehet. Ez havi 40 ezres jutattást jelent. Több ponton is változik a népszerű ösztöndíjprogram.

Az ösztöndíj egy teljes tanévre, azaz 10 hónapra szól, havonta legfeljebb 40 ezer forint ennek összege 2017-ben.

A nemzeti felsőoktatási ösztöndíjra pályázhatnak az intézmény államilag támogatott (ösztöndíjas, részösztöndíjas) illetve költségtérítéses (önköltséges), teljes idejű (nappali tagozatos) alapképzésben, mesterképzésben illetve osztatlan képzésben részt vevő hallgatói, akik jelenlegi vagy korábbi tanulmányaik során legalább két félévre bejelentkeztek és legalább 55 kreditet megszereztek.

Az oktatási intézmények a leendő ösztöndíjasok listáját augusztus 1-ig terjesztik fel a minisztériumhoz, ahol döntenek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.