Ezt kell tenni a 400 ezer forintos ösztöndíjért

Nyilvánosak az átbevezett ösztöndíj részletei. Havi 40 ezer forint járhat.

  • Eduline
Shutterstock

A kormány honlapján megjelent a nemzeti felsőoktatási ösztöndíj (korábbi köztársasági ösztöndíj) részletes kiírása.

Mint írják, a nemzeti felsőoktatási ösztöndíj adományozásáról szóló pályázatot a felsőoktatási intézmény írja ki. A pályázásra kellő időt biztosítva, a benyújtási határidőt legalább 30 nappal megelőzően, az intézményben szokásos módon közzéteszi a pályázati felhívást.

A nemzeti felsőoktatási ösztöndíjban részesíthető hallgatók száma – a 2016. október 15-ei állapotot rögzítő statisztikai adatközlés szerint – az államilag támogatott, teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben valamint osztatlan képzésben részt vevő hallgatók számának 0,8%-a, de intézményenként legalább egy fő.

Hiába keresitek a népszerű állami ösztöndíjat

Idéntől már nem találjátok a köztársasági ösztöndíjat. Szerencsére nem azért, mert megszűnt, csak átnevezték. Az új név Nemzeti felsőoktatási ösztöndíj. Mondjuk ettől önmagában nem lett volna jobb, de a normatíváját is megemelték, ami így 400 ezer forint lehet. Ez havi 40 ezres jutattást jelent. Több ponton is változik a népszerű ösztöndíjprogram.

Az ösztöndíj egy teljes tanévre, azaz 10 hónapra szól, havonta legfeljebb 40 ezer forint ennek összege 2017-ben.

A nemzeti felsőoktatási ösztöndíjra pályázhatnak az intézmény államilag támogatott (ösztöndíjas, részösztöndíjas) illetve költségtérítéses (önköltséges), teljes idejű (nappali tagozatos) alapképzésben, mesterképzésben illetve osztatlan képzésben részt vevő hallgatói, akik jelenlegi vagy korábbi tanulmányaik során legalább két félévre bejelentkeztek és legalább 55 kreditet megszereztek.

Az oktatási intézmények a leendő ösztöndíjasok listáját augusztus 1-ig terjesztik fel a minisztériumhoz, ahol döntenek.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.