Nyilvánosak az átbevezett ösztöndíj részletei. Havi 40 ezer forint járhat.
A kormány honlapján megjelent a nemzeti felsőoktatási ösztöndíj (korábbi köztársasági ösztöndíj) részletes kiírása.
Mint írják, a nemzeti felsőoktatási ösztöndíj adományozásáról szóló pályázatot a felsőoktatási intézmény írja ki. A pályázásra kellő időt biztosítva, a benyújtási határidőt legalább 30 nappal megelőzően, az intézményben szokásos módon közzéteszi a pályázati felhívást.
A nemzeti felsőoktatási ösztöndíjban részesíthető hallgatók száma – a 2016. október 15-ei állapotot rögzítő statisztikai adatközlés szerint – az államilag támogatott, teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben valamint osztatlan képzésben részt vevő hallgatók számának 0,8%-a, de intézményenként legalább egy fő.
Hiába keresitek a népszerű állami ösztöndíjat
Idéntől már nem találjátok a köztársasági ösztöndíjat. Szerencsére nem azért, mert megszűnt, csak átnevezték. Az új név Nemzeti felsőoktatási ösztöndíj. Mondjuk ettől önmagában nem lett volna jobb, de a normatíváját is megemelték, ami így 400 ezer forint lehet. Ez havi 40 ezres jutattást jelent. Több ponton is változik a népszerű ösztöndíjprogram.
Az ösztöndíj egy teljes tanévre, azaz 10 hónapra szól, havonta legfeljebb 40 ezer forint ennek összege 2017-ben.
A nemzeti felsőoktatási ösztöndíjra pályázhatnak az intézmény államilag támogatott (ösztöndíjas, részösztöndíjas) illetve költségtérítéses (önköltséges), teljes idejű (nappali tagozatos) alapképzésben, mesterképzésben illetve osztatlan képzésben részt vevő hallgatói, akik jelenlegi vagy korábbi tanulmányaik során legalább két félévre bejelentkeztek és legalább 55 kreditet megszereztek.
Az oktatási intézmények a leendő ösztöndíjasok listáját augusztus 1-ig terjesztik fel a minisztériumhoz, ahol döntenek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
