Érettségi után egy év szabi: meglepő felmérés a gap yearről

Nagyobb eséllyel szoknak rá a könnyű drogokra azok a diákok, akik kihagynak egy évet az egyetem előtt, mint azok...

  • Eduline
Stiller Ákos

Nagyobb eséllyel szoknak rá a könnyű drogokra azok a diákok, akik kihagynak egy évet az egyetem előtt, mint azok, akik a középiskola után azonnal folytatják tanulmányaikat – derül ki egy friss felmérésből. A Centre for Analysis of Youth Transitions tanulmánya szerint az egy év szabadságot kihasználó hallgatók többsége 30 éves korában kevesebbet keres, mint a gap yeart ellenző kortársaik – számolt be a The Telegraph.

Ráadásul a felmérés szerint a kalandvágyó huszonévesek nagy része soha nem szerez diplomát. A tanulmány két típusát különbözteti meg a gap yearre induló diákoknak: azokat, akiket felvettek az egyetemre, de egy évet halasztanak, hogy világot lássanak, a másik csoportba pedig azok tartoznak, akiket nem vettek fel sehová, ezért különösebb előkészület és tervek nélkül vágnak neki a kalandoknak.

A felmérés eredménye szerint a két csoport tagjai kevésbé voltak biztosak abban, hogy képesek irányítani a sorsukat, mint egyetemista társaik. A diákok egyéves szabadságáról, vagyis a gap yearről itt olvashattok bővebben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.