Ezek a fiatal egyetemi kutatók már átlátnak a falon
Az MIT kutatói már átlátnak a falon. Az amerikai műszaki egyetem csapata most azon is kénytelen gondolkodni, hogy érjék el, hogy ne kerüljön rossz kezekbe a technológia, ugyanis egyáltalán nem kémkedésre szánták a találmányt.
Eduline
AFP / Paramount Pictures / Skydance Productions
Az MIT mesterséges intelligenciával foglalkozó csapata a vezeték nélküli internetnél használt sugarakat gondolta újra, és segítségükkel megalkotta a technológiát, amivel átlátni a falon. Pontosabban az emberek körvonalait rajzolja ki a szerkezet, de segítségével azt is meg lehet mondani, hogy ki van a szomszéd lakásban.
Az eszköz a falon át sugarakat bocsát ki, amik az emberi testről visszaverődnek. Annyira pontos, hogy több ember a testalkata alapján megkülönböztethető, és a mozgásuk, testtartásuk is kivehető a monitoron megjelenő képeken. 15 különböző embert tudott a masina megkülönböztetni egyszerre, 90%-os pontossággal.
A csapat főleg egészségügyi felhasználásra szánja a találmányt. Lehetővé tennék például, hogy idős emberek hogylétét lehessen nyomon követni vele, így lehetne látni, ha az illető például elesett az otthonában. Azt is tervezik, hogy nem csak a sziluettet lehessen látni a falon át, de kimutassa a műszer például a pulzusszámot is.
Komoly hangsúlyt kell fektetni arra is, hogy senki se használhassa kémkedésre az eszközt. A csapat ezt blokkolókkal oldaná meg, így mindenki csak saját beleegyezésével lenne megfigyelhető. Ez azért nem teljesen megnyugtató.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
