Főiskolai képzés indul Salgótarjánban 2017 szeptemberétől, előtte, 2016 őszétől műszaki-informatikai felsőfokú szakképzést indítanak a volt pénzügyi főiskola épületében - közölte Salgótarján polgármestere pénteki sajtótájékoztatóján.
Dóra Ottó (MSZP) elmondta: az úgynevezett közösségi főiskolát a helyi és térségi önkormányzatok, az Óbudai Egyetem és a magyar állam működteti majd. Folyamatos szakmai egyeztetések után csütörtökön tárgyalt az egyetem, a városi és a Nógrád megyei önkormányzat vezetése és a térség országgyűlési képviselője Salgótarjánban, a megbeszélésen tisztázták a következő hetek, hónapok és évek feladatait - tette hozzá a polgármester.
Tájékoztatása szerint az egyetem és a szaktárca szakemberei a jövő héten mérik fel a főiskola épületét. A képzésnek a Budapesti Gazdasági Főiskola korábbi salgótarjáni intézete ad helyet, amely 40 éves működés után szűnt meg, 2014 szeptemberétől már nem indult új évfolyam.
Szeptemberben kezdődik az új intézmény "felépítése", azaz a végzős középiskolások, illetve az oktatók előkészítője. 2016 szeptemberétől kezdődik a négy féléves felsőfokú szakképzés, amely adott esetben főiskolai képzésben folytatható négy elismert félévvel - közölte a polgármester, jelezve: 2017 szeptemberétől a normál főiskolai képzés is megkezdődik a nógrádi megyeszékhelyen műszaki és informatikai szakterületen.
Dóra Ottó a létszámra vonatkozó kérdésre egyelőre nem tudott válaszolni, azt viszont hangsúlyozta, hogy az új főiskola a városban, megyében működő cégek képzési igényeit is kiszolgálja majd.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
