Etikai chartát és választási kódexet fogadott el a HÖOK közgyűlése

Etikai chartát és választási kódexet fogadott el a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szombati közgyűlésén. A charta egyebek között rögzíti, hogy a hallgatói érdekképviseletet ellátó hallgatóknak tiszteletben kell tartaniuk önmaguk és mások emberi méltóságát - közölte Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke a Dunaújvárosban tartott közgyűlés után az MTI-vel.

  • MTI
Facebook - Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája

A május 6-án hatályba lépő charta azt is előírja, hogy az érdekképviseletet ellátó hallgatók mások iránti tisztelettel nyilvánítsák ki véleményüket, tanúsítsanak olyan magatartást, amely nem csorbítja a felsőoktatási intézmény vagy szervezet tekintélyét.

Elvárás velük szemben az is, hogy fellépjenek az olyan megnyilvánulásokkal szemben, amelyek a hallgatói érdekképviseleti rendszert, illetve a felsőoktatási intézményt alaptalanul negatív színben tüntetik fel. A nyolcoldalas dokumentum azt is rögzíti, hogy legyenek tudatában annak: nyilvános – a felsőoktatási intézményen belüli vagy azon kívüli – megnyilatkozásaikkal és viselkedésükkel önmagukon kívül az intézményt is képviselik.

A hallgatói érdekképviseletet ellátó hallgatóknak el kell utasítaniuk az erőszakos és sértő megnyilvánulások minden formáját, személyiségi jogaikat úgy gyakorolják, hogy ezzel mások személyiségi jogait ne sértsék. Kitértek arra is, hogy tevékenységük során nem ajánlhatnak, és nem fogadhatnak el jogtalan előnyt, csak olyan feladat elvégzésére használják fel a HÖOK, illetve a felsőoktatási intézmény infrastruktúráját, amelyről a közvetlen felettesnek tudomása van, és a felhasználásával egyetért.

Elvárás az is, hogy lépjenek fel a felsőoktatási intézményben előforduló visszaélésekkel szemben, azok megszüntetésére saját hatáskörben tegyenek lépéseket, és törekedjenek konfliktus esetén annak feloldására, békés megoldására. Rögzítették, hogy a dokumentumban szereplő megállapításokat a hallgatói érdekképviseletet ellátó hallgatók magukra nézve kötelezőnek ismerik el. A charta létrejöttét többek között a gólyatáborokban történt nemi erőszakok is időszerűvé tették: erről, és az új HÖOK-elnök új terveiről itt olvashattok.

A hallgatók elfogadták a választási kódexet is, amelyben a hallgatói önkormányzati és részönkormányzati voksolások feltételeit rögzítették. Az ötoldalas - május 8-án hatályba lépő - dokumentumban kitértek többek között arra, hogy a vezető tisztségviselő mandátumának hossza legfeljebb két év. A választás során választójogával csak az a hallgató élhet, aki aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik.

A hallgatói szervezet a fentieken túl jogszabályban kéri rögzíteni a vezető tisztségviselők meghatározását. A meghatározás megjelenítésével egyidejűleg kérik annak rögzítését, hogy a vezető tisztségviselő egyszer választható újra. Jogszabályban szeretnék rögzíteni az elektronikus alapon történő választás lehetőségét is.

A hallgatók jogszabályban kérik egyértelműsíteni a hallgatói önkormányzati választások tekintetében, hogy a tanulmányait szüneteltető – passzív – hallgató ne rendelkezzen se aktív, se passzív választójoggal, továbbá tisztségviselői mandátumát csak az aktív jogviszony idejére tölthesse be. Egyidejűleg kérik a mandátum folytonosságának jogszabályi szintű rendezését.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.