Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Hol a legbarátságosabbak az emberek, és hol a leggyorsabb a letöltési sebesség? Hova érkezik a legtöbb külföldi, és mely európai országban várják leginkább a karácsonyt? Kilenc égető kérdésre adnak választ a statisztikák.

Az Independent készített néhány izgalmas térképet és grafikát az európai országok legérdekesebb statisztikáiból, a droghasználathoz köthető halálesetektől kezdve a letöltési sebességig.
A netes letöltési sebesség Romániában (68 Mbps), Svédországban (57 Mbps) és Hollandiában (52 Mbps) a legmagasabb, de az internetőrülteknek Litvániába, Lettországba, Svájcba, Dániába és Izlandra is érdemes beadniuk az Erasmus-jelentkezésüket.
Javasoljuk, hogy ne ez alapján válasszatok külföldi egyetemet, de érdemes lehet tudni, hogy Észtországnak van a legnagyobb drogproblémája, itt 2012-ben egymillió főre átlagosan 190 droghasználattal összefüggő halálesetet regisztráltak, míg a második helyen szereplő Norvégiában már csak 76-ot.
Ha az egyetem mellett dolgoznátok is, vegyétek figyelembe az átlagos munkahét hosszát: míg az uniós átlag heti 37 órát dolgozik, addig a görögök 42 órát, a hollandok viszont csak 30 órát töltenek a munkahelyükön.
Az Independent térképe szerint a svéd és a dán nőket éri a legtöbb szexuális zaklatás. Azt azért érdemes hozzátenni, hogy az ilyen jellegű bűncselekmények nagy részét nem jelentik, így az sem kizárt, hogy a skandináv országokban csak kisebb a látencia.

Talán a kapunyitási pánik, talán a gazdasági helyzet miatt, de a huszonéves fiatalok közül legtöbben az olaszok élnek még a szüleikkel, 79 százalékuk. Őket követik a lengyelen 64 százalékkal, a spanyolok 49 százalékkal, és a görögök 46 százalékkal.
Ha rengeteg külföldivel szeretnétek megismerkedni, irány Luxemburg, ugyanis itt a legmagasabb a külföldi lakosok aránya: 45 százalék. Ezután következik Ciprus 20 százalékkal, Lettország 16 százalékkal, Észtország 15 százalékkal és Ausztria 12 százalékkal. Az egyik legnagyobb európai migrációs célnak tartott Egyesült Királyságban ez az arány csupán 7,7 százalék.
Közvetlen fogadtatásra vágytok? Akkor menjetek Spanyolországba vagy Hollandiába: itt a lakosok 78 százaléka ápol jó viszonyt a szomszédaival, Írországban 73 százalékuk, Svédországban 72 százalékuk, Franciaországban pedig 68 százalékuk.
Ha fontos számotokra az elfogadó közeg, jelentkezzetek francia vagy német egyetemre. Fél magyarországnyi muszlim közösségek élnek Németországban és Franciaországban, míg az Egyesült Királyságban körülbelül 3 millió, Olaszországban pedig 2 millió főről beszélhetünk. Emellett a franciák viszonyulnak legjobban a muszlimokhoz, 72 százalékuk pozitív véleménnyel van róluk, míg a lengyeleknek csak 32, az olaszoknak 28 százalékuk osztja ezt.
Ha Franciaországot választjátok, nem fog fájni a szívetek, amikor karácsonykor hazajöttök, ott ugyanis nincs nagy készülődés. Arra a kérdésre, hogy évközben várják-e az ünnepeket a dánok 76 százaléka, a norvégok 74 százaléka, a németek és a svédek 71 százaléka, és az angolok 69 százaléka válaszolt igennel, míg a franciák több mint fele, 57 százaléka mondta, hogy egyáltalán nem.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.