Erasmusra készültök? Ezt kell tudnotok az európai országokról

Hol a legbarátságosabbak az emberek, és hol a leggyorsabb a letöltési sebesség? Hova érkezik a legtöbb külföldi, és mely európai országban várják leginkább a karácsonyt? Kilenc égető kérdésre adnak választ a statisztikák.

  • Eduline
shutterstock

Az Independent készített néhány izgalmas térképet és grafikát az európai országok legérdekesebb statisztikáiból, a droghasználathoz köthető halálesetektől kezdve a letöltési sebességig.

A netes letöltési sebesség Romániában (68 Mbps), Svédországban (57 Mbps) és Hollandiában (52 Mbps) a legmagasabb, de az internetőrülteknek Litvániába, Lettországba, Svájcba, Dániába és Izlandra is érdemes beadniuk az Erasmus-jelentkezésüket.

Javasoljuk, hogy ne ez alapján válasszatok külföldi egyetemet, de érdemes lehet tudni, hogy Észtországnak van a legnagyobb drogproblémája, itt 2012-ben egymillió főre átlagosan 190 droghasználattal összefüggő halálesetet regisztráltak, míg a második helyen szereplő Norvégiában már csak 76-ot.

Ha az egyetem mellett dolgoznátok is, vegyétek figyelembe az átlagos munkahét hosszát: míg az uniós átlag heti 37 órát dolgozik, addig a görögök 42 órát, a hollandok viszont csak 30 órát töltenek a munkahelyükön.

Az Independent térképe szerint a svéd és a dán nőket éri a legtöbb szexuális zaklatás. Azt azért érdemes hozzátenni, hogy az ilyen jellegű bűncselekmények nagy részét nem jelentik, így az sem kizárt, hogy a skandináv országokban csak kisebb a látencia.

Shutterstock

Talán a kapunyitási pánik, talán a gazdasági helyzet miatt, de a huszonéves fiatalok közül legtöbben az olaszok élnek még a szüleikkel, 79 százalékuk. Őket követik a lengyelen 64 százalékkal, a spanyolok 49 százalékkal, és a görögök 46 százalékkal.

Ha rengeteg külföldivel szeretnétek megismerkedni, irány Luxemburg, ugyanis itt a legmagasabb a külföldi lakosok aránya: 45 százalék. Ezután következik Ciprus 20 százalékkal, Lettország 16 százalékkal, Észtország 15 százalékkal és Ausztria 12 százalékkal. Az egyik legnagyobb európai migrációs célnak tartott Egyesült Királyságban ez az arány csupán 7,7 százalék.

Közvetlen fogadtatásra vágytok? Akkor menjetek Spanyolországba vagy Hollandiába: itt a lakosok 78 százaléka ápol jó viszonyt a szomszédaival, Írországban 73 százalékuk, Svédországban 72 százalékuk, Franciaországban pedig 68 százalékuk.

Ha fontos számotokra az elfogadó közeg, jelentkezzetek francia vagy német egyetemre. Fél magyarországnyi muszlim közösségek élnek Németországban és Franciaországban, míg az Egyesült Királyságban körülbelül 3 millió, Olaszországban pedig 2 millió főről beszélhetünk. Emellett a franciák viszonyulnak legjobban a muszlimokhoz, 72 százalékuk pozitív véleménnyel van róluk, míg a lengyeleknek csak 32, az olaszoknak 28 százalékuk osztja ezt.

Ha Franciaországot választjátok, nem fog fájni a szívetek, amikor karácsonykor hazajöttök, ott ugyanis nincs nagy készülődés. Arra a kérdésre, hogy évközben várják-e az ünnepeket a dánok 76 százaléka, a norvégok 74 százaléka, a németek és a svédek 71 százaléka, és az angolok 69 százaléka válaszolt igennel, míg a franciák több mint fele, 57 százaléka mondta, hogy egyáltalán nem.

Ezt kell tudnotok az Erasmusról

Tíz dolog, amit nem tudtatok a legnépszerűbb erasmusos országokról

Erasmussal külföldre? Ezeket a sütiket próbáljátok ki

Így végezhetitek el a szakmai gyakorlatot külföldön - minden az Erasmus+ programról

Pénzügyi tippek Erasmus-ösztöndíjasoknak

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.