Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Hol a legbarátságosabbak az emberek, és hol a leggyorsabb a letöltési sebesség? Hova érkezik a legtöbb külföldi, és mely európai országban várják leginkább a karácsonyt? Kilenc égető kérdésre adnak választ a statisztikák.

Az Independent készített néhány izgalmas térképet és grafikát az európai országok legérdekesebb statisztikáiból, a droghasználathoz köthető halálesetektől kezdve a letöltési sebességig.
A netes letöltési sebesség Romániában (68 Mbps), Svédországban (57 Mbps) és Hollandiában (52 Mbps) a legmagasabb, de az internetőrülteknek Litvániába, Lettországba, Svájcba, Dániába és Izlandra is érdemes beadniuk az Erasmus-jelentkezésüket.
Javasoljuk, hogy ne ez alapján válasszatok külföldi egyetemet, de érdemes lehet tudni, hogy Észtországnak van a legnagyobb drogproblémája, itt 2012-ben egymillió főre átlagosan 190 droghasználattal összefüggő halálesetet regisztráltak, míg a második helyen szereplő Norvégiában már csak 76-ot.
Ha az egyetem mellett dolgoznátok is, vegyétek figyelembe az átlagos munkahét hosszát: míg az uniós átlag heti 37 órát dolgozik, addig a görögök 42 órát, a hollandok viszont csak 30 órát töltenek a munkahelyükön.
Az Independent térképe szerint a svéd és a dán nőket éri a legtöbb szexuális zaklatás. Azt azért érdemes hozzátenni, hogy az ilyen jellegű bűncselekmények nagy részét nem jelentik, így az sem kizárt, hogy a skandináv országokban csak kisebb a látencia.

Talán a kapunyitási pánik, talán a gazdasági helyzet miatt, de a huszonéves fiatalok közül legtöbben az olaszok élnek még a szüleikkel, 79 százalékuk. Őket követik a lengyelen 64 százalékkal, a spanyolok 49 százalékkal, és a görögök 46 százalékkal.
Ha rengeteg külföldivel szeretnétek megismerkedni, irány Luxemburg, ugyanis itt a legmagasabb a külföldi lakosok aránya: 45 százalék. Ezután következik Ciprus 20 százalékkal, Lettország 16 százalékkal, Észtország 15 százalékkal és Ausztria 12 százalékkal. Az egyik legnagyobb európai migrációs célnak tartott Egyesült Királyságban ez az arány csupán 7,7 százalék.
Közvetlen fogadtatásra vágytok? Akkor menjetek Spanyolországba vagy Hollandiába: itt a lakosok 78 százaléka ápol jó viszonyt a szomszédaival, Írországban 73 százalékuk, Svédországban 72 százalékuk, Franciaországban pedig 68 százalékuk.
Ha fontos számotokra az elfogadó közeg, jelentkezzetek francia vagy német egyetemre. Fél magyarországnyi muszlim közösségek élnek Németországban és Franciaországban, míg az Egyesült Királyságban körülbelül 3 millió, Olaszországban pedig 2 millió főről beszélhetünk. Emellett a franciák viszonyulnak legjobban a muszlimokhoz, 72 százalékuk pozitív véleménnyel van róluk, míg a lengyeleknek csak 32, az olaszoknak 28 százalékuk osztja ezt.
Ha Franciaországot választjátok, nem fog fájni a szívetek, amikor karácsonykor hazajöttök, ott ugyanis nincs nagy készülődés. Arra a kérdésre, hogy évközben várják-e az ünnepeket a dánok 76 százaléka, a norvégok 74 százaléka, a németek és a svédek 71 százaléka, és az angolok 69 százaléka válaszolt igennel, míg a franciák több mint fele, 57 százaléka mondta, hogy egyáltalán nem.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.