Hol a legbarátságosabbak az emberek, és hol a leggyorsabb a letöltési sebesség? Hova érkezik a legtöbb külföldi, és mely európai országban várják leginkább a karácsonyt? Kilenc égető kérdésre adnak választ a statisztikák.
Az Independent készített néhány izgalmas térképet és grafikát az európai országok legérdekesebb statisztikáiból, a droghasználathoz köthető halálesetektől kezdve a letöltési sebességig.
A netes letöltési sebesség Romániában (68 Mbps), Svédországban (57 Mbps) és Hollandiában (52 Mbps) a legmagasabb, de az internetőrülteknek Litvániába, Lettországba, Svájcba, Dániába és Izlandra is érdemes beadniuk az Erasmus-jelentkezésüket.
Javasoljuk, hogy ne ez alapján válasszatok külföldi egyetemet, de érdemes lehet tudni, hogy Észtországnak van a legnagyobb drogproblémája, itt 2012-ben egymillió főre átlagosan 190 droghasználattal összefüggő halálesetet regisztráltak, míg a második helyen szereplő Norvégiában már csak 76-ot.
Ha az egyetem mellett dolgoznátok is, vegyétek figyelembe az átlagos munkahét hosszát: míg az uniós átlag heti 37 órát dolgozik, addig a görögök 42 órát, a hollandok viszont csak 30 órát töltenek a munkahelyükön.
Az Independent térképe szerint a svéd és a dán nőket éri a legtöbb szexuális zaklatás. Azt azért érdemes hozzátenni, hogy az ilyen jellegű bűncselekmények nagy részét nem jelentik, így az sem kizárt, hogy a skandináv országokban csak kisebb a látencia.
Talán a kapunyitási pánik, talán a gazdasági helyzet miatt, de a huszonéves fiatalok közül legtöbben az olaszok élnek még a szüleikkel, 79 százalékuk. Őket követik a lengyelen 64 százalékkal, a spanyolok 49 százalékkal, és a görögök 46 százalékkal.
Ha rengeteg külföldivel szeretnétek megismerkedni, irány Luxemburg, ugyanis itt a legmagasabb a külföldi lakosok aránya: 45 százalék. Ezután következik Ciprus 20 százalékkal, Lettország 16 százalékkal, Észtország 15 százalékkal és Ausztria 12 százalékkal. Az egyik legnagyobb európai migrációs célnak tartott Egyesült Királyságban ez az arány csupán 7,7 százalék.
Közvetlen fogadtatásra vágytok? Akkor menjetek Spanyolországba vagy Hollandiába: itt a lakosok 78 százaléka ápol jó viszonyt a szomszédaival, Írországban 73 százalékuk, Svédországban 72 százalékuk, Franciaországban pedig 68 százalékuk.
Ha fontos számotokra az elfogadó közeg, jelentkezzetek francia vagy német egyetemre. Fél magyarországnyi muszlim közösségek élnek Németországban és Franciaországban, míg az Egyesült Királyságban körülbelül 3 millió, Olaszországban pedig 2 millió főről beszélhetünk. Emellett a franciák viszonyulnak legjobban a muszlimokhoz, 72 százalékuk pozitív véleménnyel van róluk, míg a lengyeleknek csak 32, az olaszoknak 28 százalékuk osztja ezt.
Ha Franciaországot választjátok, nem fog fájni a szívetek, amikor karácsonykor hazajöttök, ott ugyanis nincs nagy készülődés. Arra a kérdésre, hogy évközben várják-e az ünnepeket a dánok 76 százaléka, a norvégok 74 százaléka, a németek és a svédek 71 százaléka, és az angolok 69 százaléka válaszolt igennel, míg a franciák több mint fele, 57 százaléka mondta, hogy egyáltalán nem.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
