Évről évre több ezer magyar hallgató utazik külföldi részképzésre vagy szakmai gyakorlatra az Erasmus-programmal. Íme, a legfontosabb tudnivalók a jelentkezéshez és a kiutazáshoz - lépésről lépésre.
Az Erasmus, illetve utódja, az Erasmus+ az Európai Unió legnagyobb csereprogramja, amellyel egy-két féléves külföldi részképzésen, illetve szakmai gyakorlaton vehettek részt - a kint elvégzett kurzusok a tanulmányaitokba is beszámítanak.
Minden hallgató egyszer utazhat ki részképzésre, és egyszer szakmai gyakorlatra - egyszerre legalább két hónapot, egy képzési cikluson belül maximum 12 hónapot tölthettek külföldön Erasmusszal. A "kombinált időszak" azt jelenti, hogy ugyanabban az intézményben, egymás után elvégzitek a részképzést és a gyakorlatot is.
A programban az EU tagországain kívül Macedónia, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Törökország vesz részt. A fogadó intézményben nem kell tandíjat fizetni, a kiutazó hallgatók nagy része pedig Erasmus-támogatást is kap. A külföldi tapasztalat előnyt jelent az álláskeresésnél is: erről itt olvashattok.
Jelentkezési határidők
Általában már a tervezett kiutazást megelőző tanévben jelentkeznetek kell az ösztöndíjra a saját egyetemeteken, főiskolátokon - attól függetlenül, hogy az őszi vagy a tavaszi félévre pályáztok. Ha ez utóbbira maradnak intézményközi szerződésekben rögzített helyek, szeptemberben kiírhatnak pótpályázatot is. Szakmai gyakorlati pályázatot a legtöbb felsőoktatási intézmény évente több alkalommal vagy akár folyamatosan meghirdet. Alapszakosok legkorábban a második évükben utazhatnak ki részképzésre - szakmai gyakorlatra azonban már az első évben is.
Először általában a Neptunban/ETR-ben kell jeleznetek, hogy pályázni szeretnétek, a dokumentumokat pedig a tanszéki vagy az intézményi Erasmus-koordinátornak kell leadnotok.
Ha részképzésre szeretnétek kiutazni, a saját intézményetek partneregyetemei közül választhattok egy-három intézményt, a sorrend megjelölésével. Szakmai gyakorlat esetén ti válaszhatjátok ki, hogy hol szeretnétek dolgozni, de érdemes megkérdezni a tanszéken, milyen kapcsolataik vannak. Szakmai és non-profit szervezetek, illetve egyetemek jöhetnek szóba.
Tipp: Ha nem ragaszkodtok egy adott egyetemhez vagy országhoz, érdemes többet megjelölni a jelentkezési lapon - különösen, ha már a képzésetek vége felé jártok -, így akkor is van esélyetek, ha az első helyre nem kerültök be.
Milyen dokumentumokat kell beadni?
A pályázathoz csatolnotok kell a szakmai önéletrajzot, illetve egy moitvációs levelet és tanulmányi tervet, szakmai gyakorlat esetén motivációs levelet és munkatervet - magyarul, illetve a külföldi tanulmányok nyelvén.
Ezeket az európai sablonok szerint kell megírnotok, amelyeket a saját intézményetek honlapjáról tölthettek le. A motivációs levélben le kell írnotok, miért szeretnétek az adott egyetemre járni vagy az adott munkahelyen dolgozni, illetve az adott országba kiutazni (nyelvtanulás, érdeklődés a kultúra iránt stb.). Ki kell térnetek arra is, hogyan illeszkedik a külföldi részképzés vagy szakmai gyakorlat a tanulmányaitokhoz, hogyan profitálhatnátok belőle, és milyen eddigi eredmények alapozzák meg a kiutazásotokat.
A pályázathoz csatolnotok kell a nyelvvizsga-bizonyítványaitok fénymásolatát, illetve a különböző igazolásokat a szakmai és közéleti tevékenységeitekről (például OTDK-oklevél fénymásolata). Az Erasmus+ programban a nyertes pályázóknak a leggyakoribb idegen nyelvekből egy online szintfelmérő tesztet is ki kell tölteniük, és lehetőséget kaphatnak a kinttartózkodásuk alatti folyamatos nyelvi támogatás igénybevételére.
Tipp: Mivel a motivációs levélben le kell írnotok azt is, milyen típusú kurzusokon vennétek részt kint, akkor is érdemes tanulmányozni a külföldi egyetemek honlapját, ha elsősorban az erasmusos élet miatt szeretnétek utazni. Komoly hiba, ha ugyanazt a motivációs levelet használjátok a különböző országokba-egyetemekre jelentkezéshez.
Kiutazás
Az utazás költségét az Erasmus-program nem állja, a jegyet nektek kell megvásárolnotok. Érdemes már hetekkel, hónapokkal előre megvenni a repülő- vagy vonatjegyet: így akár több tízezer forintot spórolhattok.
Sok intézményben van "nulladik hét" az erasmusos hallgatóknak, például ingyenes nyelvtanfolyamon és különböző eligazításokon vehettek részt. Ez egy jó alkalom arra, hogy megismerkedjetek a többi külföldi diákkal és leendő oktatóitokkal.
Tipp: Ha nincs nulladik hét, akkor is úgy időzítsétek a kiutazást, hogy legyen időtök megismerni a várost - vagy albérletet találni. Sok egyetemen van mentorhálózat is a külföldi hallgatóknak, erre mindenképpen jelentkezzetek - amíg nem alakul ki a saját társaságotok, sokat segíthet, hogy van kivel találkoznotok.
Koli vagy albérlet
Ha részképzésre mentek, a legtöbb fogadó intézményben pályázhattok kollégiumi helyre: ennek már hónapokkal a kiutazás előtt érdemes utánanézni, ugyanis pillanatok alatt elkelnek a férőhelyek. Ha lecsúsztok a koliról, érdeklődjetek a kinti egyetemnél, milyen közvetítőket ajánlanak, és nézzétek meg a honlapot is, gyűjtik-e ott a lakáshirdetéseket - több helyen van külön részleg az erasmusosok lakhatási problémáinak megoldására, illetve fordulhattok a külföldi hallgatókkal foglalkozó irodához és a diákszervezetekhez is.
Ha albérletbe mentek, de nem szeretnétek egyedül fizetni a lakbért és a rezsit, fogjatok össze a többi magyar kiutazóval, vagy lépjetek be a különböző erasmusos Facebook-csoportokba - sokan keresnek lakótársat egy-egy megüresedő helyre. Ha látni szeretnétek a lakást/szobát, mielőtt kiveszitek, kénytelenek lesztek még a szemeszter előtt kiutazni.
Tipp: Ha van helyi ismerősötök, akinél néhány napig meghúzhatjátok magatokat, vagy találtok olcsó hostelt, a következő is működhet: összegyűjtötötök néhány lakáscímet, és az első héten ezeket nézitek végig - persze ez a megoldás rizikós. Ha kevésbé jó lakást fogtok ki, vigasztaljon az, hogy úgysem fogtok sok időt tölteni az albérletben.
Kitől kérhettek segítséget?
Ha valamilyen nehézségbe ütköztök, először mindig a kinti koordinátorokat érdemes megkeresnetek - ő tovább tud irányítani a megfelelő személyhez. Ha szakmai gyakorlatra utaztok ki, vagy nem a tanulmányaitokkal kapcsolatos a problémátok - például ellopták a magyar személyiteket -, a magyar nagykövetségen kérhettek segítséget.
Tipp: mindig tartsátok magatoknál a nagykövetség címét és telefonszámát, a rendőrség, mentőszolgálat és tűzoltóság telefonszámát, az európai egészségügyi kártyát, amelyet még a kiutazás előtt ki kell váltanotok, illetve egy igazolást arról, hogy a fogadó intézményben tanultok - ezt a rendőrök is kérhetik.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
