Évről évre több ezer magyar hallgató utazik külföldi részképzésre vagy szakmai gyakorlatra az Erasmus-programmal. Íme, a legfontosabb tudnivalók a jelentkezéshez és a kiutazáshoz - lépésről lépésre.
Az Erasmus, illetve utódja, az Erasmus+ az Európai Unió legnagyobb csereprogramja, amellyel egy-két féléves külföldi részképzésen, illetve szakmai gyakorlaton vehettek részt - a kint elvégzett kurzusok a tanulmányaitokba is beszámítanak.
Minden hallgató egyszer utazhat ki részképzésre, és egyszer szakmai gyakorlatra - egyszerre legalább két hónapot, egy képzési cikluson belül maximum 12 hónapot tölthettek külföldön Erasmusszal. A "kombinált időszak" azt jelenti, hogy ugyanabban az intézményben, egymás után elvégzitek a részképzést és a gyakorlatot is.
A programban az EU tagországain kívül Macedónia, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Törökország vesz részt. A fogadó intézményben nem kell tandíjat fizetni, a kiutazó hallgatók nagy része pedig Erasmus-támogatást is kap. A külföldi tapasztalat előnyt jelent az álláskeresésnél is: erről itt olvashattok.
Jelentkezési határidők
Általában már a tervezett kiutazást megelőző tanévben jelentkeznetek kell az ösztöndíjra a saját egyetemeteken, főiskolátokon - attól függetlenül, hogy az őszi vagy a tavaszi félévre pályáztok. Ha ez utóbbira maradnak intézményközi szerződésekben rögzített helyek, szeptemberben kiírhatnak pótpályázatot is. Szakmai gyakorlati pályázatot a legtöbb felsőoktatási intézmény évente több alkalommal vagy akár folyamatosan meghirdet. Alapszakosok legkorábban a második évükben utazhatnak ki részképzésre - szakmai gyakorlatra azonban már az első évben is.
Először általában a Neptunban/ETR-ben kell jeleznetek, hogy pályázni szeretnétek, a dokumentumokat pedig a tanszéki vagy az intézményi Erasmus-koordinátornak kell leadnotok.
Ha részképzésre szeretnétek kiutazni, a saját intézményetek partneregyetemei közül választhattok egy-három intézményt, a sorrend megjelölésével. Szakmai gyakorlat esetén ti válaszhatjátok ki, hogy hol szeretnétek dolgozni, de érdemes megkérdezni a tanszéken, milyen kapcsolataik vannak. Szakmai és non-profit szervezetek, illetve egyetemek jöhetnek szóba.
Tipp: Ha nem ragaszkodtok egy adott egyetemhez vagy országhoz, érdemes többet megjelölni a jelentkezési lapon - különösen, ha már a képzésetek vége felé jártok -, így akkor is van esélyetek, ha az első helyre nem kerültök be.
Milyen dokumentumokat kell beadni?
A pályázathoz csatolnotok kell a szakmai önéletrajzot, illetve egy moitvációs levelet és tanulmányi tervet, szakmai gyakorlat esetén motivációs levelet és munkatervet - magyarul, illetve a külföldi tanulmányok nyelvén.
Ezeket az európai sablonok szerint kell megírnotok, amelyeket a saját intézményetek honlapjáról tölthettek le. A motivációs levélben le kell írnotok, miért szeretnétek az adott egyetemre járni vagy az adott munkahelyen dolgozni, illetve az adott országba kiutazni (nyelvtanulás, érdeklődés a kultúra iránt stb.). Ki kell térnetek arra is, hogyan illeszkedik a külföldi részképzés vagy szakmai gyakorlat a tanulmányaitokhoz, hogyan profitálhatnátok belőle, és milyen eddigi eredmények alapozzák meg a kiutazásotokat.
A pályázathoz csatolnotok kell a nyelvvizsga-bizonyítványaitok fénymásolatát, illetve a különböző igazolásokat a szakmai és közéleti tevékenységeitekről (például OTDK-oklevél fénymásolata). Az Erasmus+ programban a nyertes pályázóknak a leggyakoribb idegen nyelvekből egy online szintfelmérő tesztet is ki kell tölteniük, és lehetőséget kaphatnak a kinttartózkodásuk alatti folyamatos nyelvi támogatás igénybevételére.
Tipp: Mivel a motivációs levélben le kell írnotok azt is, milyen típusú kurzusokon vennétek részt kint, akkor is érdemes tanulmányozni a külföldi egyetemek honlapját, ha elsősorban az erasmusos élet miatt szeretnétek utazni. Komoly hiba, ha ugyanazt a motivációs levelet használjátok a különböző országokba-egyetemekre jelentkezéshez.
Kiutazás
Az utazás költségét az Erasmus-program nem állja, a jegyet nektek kell megvásárolnotok. Érdemes már hetekkel, hónapokkal előre megvenni a repülő- vagy vonatjegyet: így akár több tízezer forintot spórolhattok.
Sok intézményben van "nulladik hét" az erasmusos hallgatóknak, például ingyenes nyelvtanfolyamon és különböző eligazításokon vehettek részt. Ez egy jó alkalom arra, hogy megismerkedjetek a többi külföldi diákkal és leendő oktatóitokkal.
Tipp: Ha nincs nulladik hét, akkor is úgy időzítsétek a kiutazást, hogy legyen időtök megismerni a várost - vagy albérletet találni. Sok egyetemen van mentorhálózat is a külföldi hallgatóknak, erre mindenképpen jelentkezzetek - amíg nem alakul ki a saját társaságotok, sokat segíthet, hogy van kivel találkoznotok.
Koli vagy albérlet
Ha részképzésre mentek, a legtöbb fogadó intézményben pályázhattok kollégiumi helyre: ennek már hónapokkal a kiutazás előtt érdemes utánanézni, ugyanis pillanatok alatt elkelnek a férőhelyek. Ha lecsúsztok a koliról, érdeklődjetek a kinti egyetemnél, milyen közvetítőket ajánlanak, és nézzétek meg a honlapot is, gyűjtik-e ott a lakáshirdetéseket - több helyen van külön részleg az erasmusosok lakhatási problémáinak megoldására, illetve fordulhattok a külföldi hallgatókkal foglalkozó irodához és a diákszervezetekhez is.
Ha albérletbe mentek, de nem szeretnétek egyedül fizetni a lakbért és a rezsit, fogjatok össze a többi magyar kiutazóval, vagy lépjetek be a különböző erasmusos Facebook-csoportokba - sokan keresnek lakótársat egy-egy megüresedő helyre. Ha látni szeretnétek a lakást/szobát, mielőtt kiveszitek, kénytelenek lesztek még a szemeszter előtt kiutazni.
Tipp: Ha van helyi ismerősötök, akinél néhány napig meghúzhatjátok magatokat, vagy találtok olcsó hostelt, a következő is működhet: összegyűjtötötök néhány lakáscímet, és az első héten ezeket nézitek végig - persze ez a megoldás rizikós. Ha kevésbé jó lakást fogtok ki, vigasztaljon az, hogy úgysem fogtok sok időt tölteni az albérletben.
Kitől kérhettek segítséget?
Ha valamilyen nehézségbe ütköztök, először mindig a kinti koordinátorokat érdemes megkeresnetek - ő tovább tud irányítani a megfelelő személyhez. Ha szakmai gyakorlatra utaztok ki, vagy nem a tanulmányaitokkal kapcsolatos a problémátok - például ellopták a magyar személyiteket -, a magyar nagykövetségen kérhettek segítséget.
Tipp: mindig tartsátok magatoknál a nagykövetség címét és telefonszámát, a rendőrség, mentőszolgálat és tűzoltóság telefonszámát, az európai egészségügyi kártyát, amelyet még a kiutazás előtt ki kell váltanotok, illetve egy igazolást arról, hogy a fogadó intézményben tanultok - ezt a rendőrök is kérhetik.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
