Nem lehetetleníti el a működést, nem diszkriminatív és nem a Budapesten működő Közép-Európai Egyetem (CEU) ellen szól a felsőoktatási törvény kezdeményezett módosítása - jelentette ki az ATV csütörtök reggeli műsorában Palkovics László oktatási államtitkár, aki szerint nincs rá ok és kicsi is a veszélye annak, hogy az intézmény elhagyja Magyarországot.
Az ország egyik legjobb egyetemét csinálná ki a kormány
Egyre nyilvánvalóbb, hogy a kedd este benyújtott törvénymódosítóval a Közép-európai Egyetemet csinálná ki a kormány. Azt a felsőoktatási intézményt, amely a legjobb hazai egyetemek között szerepel a nemzetközi listákon. Sőt: az egyik legnevesebb felsőoktatási szaklap, a Times Higher Education szerint egyértelműen ez a legjobb magyarországi egyetem.
Palkovics László megjegyezte, el fogják magyarázni az ügyben fellépő nagyköveteknek, hogy az a cél: "valós egyetemek" működjenek az országban, hangot adva azon álláspontnak, hogy attól egyetem egy egyetem, hogy abban az országban is folytat képzést, ahol kiadja a diplomáját.
Az államtitkár kérdésre válaszolva azt jelezte: előzetesen nem tárgyaltak a törvényjavaslatról a CEU-val, mert nem volt erre idő.
Itt a minisztériumi válasz a CEU tiltakozására: nem vonják vissza a javaslatot
A kormány nem látja indokoltnak a felsőoktatási törvénymódosító javaslat visszavonását, amely a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működésének jövőbeni feltételeit tartalmazza - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma, miután Palkovics László oktatási államtitkár és Michael Ignatieff, a Közép-európai Egyetem (CEU) elnök-rektora szerdán este tárgyalt.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
