Így tanulhattok külföldön állami ösztöndíjjal: íme, a részletek

Kiírták a 2015-ös Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjat, amellyel külföldi résztovábbképzésen, művészeti vagy kutatómunkában vehettek részt.

  • Eduline
shutterstock

Az Eötvös-ösztöndíjjal 40 évnél nem idősebb kutatók, mesterdiplomások, oktatók, PhD- vagy DLA-hallgatók, tudományos fokozattal rendelkezők és művészek pályázhatnak külföldi képzésre, alkotó- vagy kutatómunkára. Az ösztöndíj 3-8 hónapra szól, amelyet egyszer, maximum 6 hónappal lehet meghosszabbítani.

A szálláshoz és a kinti tevékenységhez szükséges kiadásokat támogatják, és az egyszeri oda-vissza út költségét is állják.

A pályázatokat két (posztdoktori és predoktori) kategóriában bírálják el - aszerint, hogy rendelkeztek-e tudományos fokozattal. A jelentkezési határidő 2014. november 6-a, további részleteket és a pályázati kiírást itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.