Szeptemberben jön a feketeleves: 120 ezer forintos kiadással jár az egyetemkezdés

Átlagosan 124 ezer forintot költenek az egyetemisták és főiskolások a tanévkezdésre - derül ki a Budapest Bank megbízásából készült reprezentatív kutatásból.

  • Eduline
Átlagosan 124 ezer forintba kerül az egyetemisták, főiskolások tanévkezdése
MTI Fotó: Marjai János

Tankönyvekre 14 733, sportszerekre 7969, taneszközökre 6234, ruházatra 23 007, tandíjra 56 698 forintot szánnak a megkérdezettek, és az egyéb kiadások is majdnem 16 ezer forintra rúgnak.

A havi kiadások összege - étkezés, informatikai eszközök, különórák, utazás, kollégium vagy albérlet - meghaladhatja a 113 ezer forintot is. Mennyibe kerül a diploma megszerzése? Összefoglalónkat itt találjátok.

Az általános iskolások tanévkezdése átlagosan 48 ezer, a középiskolásoké pedig 64 ezer forintba kerül. A szülők átlagosan öt hónapig takarékoskodnak, hogy meg tudják venni a tankönyveket és tanszereket, a megkérdezettek 80 százalékának ugyanis komoly anyagi terhelést jelent a tanévkezdés.

A kiadások 60 százalékát a havi fizetésből, 40 százalékát a kifejezetten erre a célra félretett pénzből, 35 százalékát pedig iskolakezdési támogatásból finanszírozzák a családok. Minden hatodik szülő tartja elképzelhetőnek, hogy hitelt vesz fel a költségek fedezésére.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.