Ennyi pénzt kaphatnak az egyetemisták 2013-ban

A 2013/2014-es tanév első szemeszterében is 34 ezer forintot kapnak havonta a köztársasági ösztöndíjasok - derül ki...

  • Eduline
MTI / Vajda János

A 2013/2014-es tanév első szemeszterében is 34 ezer forintot kapnak havonta a köztársasági ösztöndíjasok - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának tájékoztatójából. Az ösztöndíjra azok a hallgatók pályázhatnak, akik legalább két félévet elvégeztek, és minimum 55 kreditet szereztek.

Az egyetemek, főiskolák általában azokat a hallgatókat választják ki, akiknek több nyelvvizsgájuk van, tudományos lapokban publikálnak, indulnak az OTDK-n, önkéntes munkát végeznek, sőt az elbíráláskor a közéleti és sportteljesítményt is figyelembe veszik, ezen az összpontszám tíz százaléka múlhat.

Persze mindenről igazolást kell vinni: a tudományos publikáció, a nyelvvizsga-bizonyítvány, a versenyeredményekről szóló oklevél és az index másolatát, de az önkéntes vagy közösségi munkáról is kell szerezni valamilyen hivatalos dokumentumot. Emellett legalább egy-két egyetemi tanártól vagy akadémikustól kell ajánlást kérni, ezt szintén csatolni kell a pályázathoz.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.