A 2013/2014-es tanév első szemeszterében is 34 ezer forintot kapnak havonta a köztársasági ösztöndíjasok - derül ki...
A 2013/2014-es tanév első szemeszterében is 34 ezer forintot kapnak havonta a köztársasági ösztöndíjasok - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának tájékoztatójából. Az ösztöndíjra azok a hallgatók pályázhatnak, akik legalább két félévet elvégeztek, és minimum 55 kreditet szereztek.
Az egyetemek, főiskolák általában azokat a hallgatókat választják ki, akiknek több nyelvvizsgájuk van, tudományos lapokban publikálnak, indulnak az OTDK-n, önkéntes munkát végeznek, sőt az elbíráláskor a közéleti és sportteljesítményt is figyelembe veszik, ezen az összpontszám tíz százaléka múlhat.
Persze mindenről igazolást kell vinni: a tudományos publikáció, a nyelvvizsga-bizonyítvány, a versenyeredményekről szóló oklevél és az index másolatát, de az önkéntes vagy közösségi munkáról is kell szerezni valamilyen hivatalos dokumentumot. Emellett legalább egy-két egyetemi tanártól vagy akadémikustól kell ajánlást kérni, ezt szintén csatolni kell a pályázathoz.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
