A magyar diákok számára még mindig Nagy-Britannia és az Egyesült Államok a legvonzóbb úti cél - derül ki az EngAme...
A magyar diákok számára még mindig Nagy-Britannia és az Egyesült Államok a legvonzóbb úti cél - derül ki az EngAme Nemzetközi Oktatási és Tanácsadó Kft. kutatásából. Az ötszáz megkérdezett diák 21 százaléka Angliában, 13 százaléka Skóciában, 12 százaléka pedig az Egyesült Államokban tanulna szívesen. A diákok 10-10 százaléka jelentkezne holland, dán, német vagy osztrák egyetemre, főiskolára.
A skóciai felsőoktatás ingyenes, Nagy-Britanniában pedig - az USA-val ellentétben - diákhitelt külföldi hallgatók is igényelhetnek. Németország, Hollandia, Dánia és Ausztria a nyelvtudás hiánya és az angol nyelvű képzések alacsony száma miatt kevésbé népszerűek, a mediterrán és francia egyetemek, főiskolák hírneve pedig elmarad az angolszász intézményekétől.
A legtöbben - a válaszadók 72 százaléka - angolul szeretnének tanulni, a második a német 17 százalékkal. Francia, olasz vagy spanyol nyelvű képzésre, bár sokan beszélik valamelyik nyelvet alap- vagy középfokon, kevesen járnának.
Azok közül, akik külföldi továbbtanulást terveznek, a legtöbben - 22 százalék - gazdasági szakra jelentkeznének. A válaszadók 20 százaléka humán képzésre, 12 százalékuk természettudományos szakra, 11 százalékuk művészeti, 10 százalékuk pedig műszaki képzésre felvételizne.
Az orvosi képzések aránya 6 százalék, amely főleg a sok országban létező, a helyi diákokat előnyben részesítő kvótás rendszernek és az angol nyelvű képzések alacsony számának köszönhető. Külföldi jogi képzésre a jogrendszerek különbözősége miatt mindössze a diákok 5 százaléka jelentkezne. Egyre több magyar diák tanul Nagy-Britanniában: az Egyesült Királyság Magyar Diákszövetségének friss kutatásáról itt olvashattok.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
