Megszüntette az eljárást a Győri Törvényszék keddi határozatában a pécsi egyetemi vesztegetés néven ismert perben, mert az ügyészség nem tett eleget egy tavaly szeptemberi felhívásnak. Az ítélet nem jogerős, az ügyész fellebbezett - tájékoztatta a törvényszék szóvivője az MTI-t.
Máté Kinga szóvivő elmondta, hogy a vádirat hiányosságai miatt szüntette meg a bíróság a huszonhét ember ellen, költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények - egyebek mellett okirat-hamisítás, csalás és pénzmosás - miatt indult büntetőpert.
Hozzátette: az eljárás megszüntetése nem felmentő rendelkezés, mert a bíróság nem az ügy érdemében, a vádlottak büntetőjogi felelősségének kérdésében döntött, ezért ha az ügyészség a bűncselekmény elévülési idején belül a vádiratot a felhívásban szereplő módosításokkal benyújtja, az az ügy folytatását eredményezheti.
| Imhof Gábor szerint kusza vádal voltak ellene |
Az Eduline elérte a vesztegetési ügyben vádolt korábbi főigazgatót, ugyanis az ügy 2015 szeptemberében furcsa fordulatot vett, mert Imhof Gábor két bejelentéssel is élt a bíróságon és az ügyészségen - erről egykor Pécsi Stop számolt be. Felhívta a figyelmet arra, hogy két vádpontban is az egyetem nem következetesen cselekedett, ugyanis egy vizsgált uniós közbeszerzést megvalósultnak ismert el - ha bűncselekmény történt volna, ezt nem tette volna -, valamint egy olyan ügyvédi irodát is kifizettek, ahol állítólag túlszámlázás történt. Imhof szerint közrejátszhatott az eljárást megszüntető ítéletben a bejelentése, mert érvelése szerint ha valóban bűncselekmény történt, akkor az egyetem vezetésének is mellette lenne a helye a vádlottak között. Hozzátette, hogy az ügyészség hat hónapig nem reagált a bejelentésre, majd azt kapta válaszul, hogy a bejelentése nem igényel ügyészi intézkedést, amit úgy értelmezett, hogy nem találtak bűncselekményt - azaz ő sem követhetett el semmit. |
Az ügy elsőrendű vádlottja, Imhof Gábor esetében az elévülési idő tíz év, amely az utolsó érdemi tárgyalástól, vagyis 2016. június 13-tól indul. Máté Kinga kifejtette: a 2012. szeptember 18-a óta tartó tárgyalási szakaszban a bíróság többször is felszólította a Baranya Megyei Ügyészséget a vádirat hiányosságainak pótlására. Volt olyan felhívás, amelynek az ügyészség eleget tett, de a legutóbbi, 2015. szeptember 21-i felhívást nem teljesítette, ez egy ügyvédi irodával kötött, 32,5 millió forint értékű szerződésekkel volt kapcsolatos.
Hozzátette, a vádirat arra hivatkozott, hogy a szerződéseket túlárazták, de nem tartalmazta, hogy mely szerződésekkel összefüggésben történtek a valótlan tartalmú teljesítési igazolások, illetve hogy azok miért voltak valótlan tartalmúak. A vádiratban szereplő pénzösszegek átutalásával, azok továbbutalásával kapcsolatos bírói felhívásnak sem tett eleget az ügyészség, és egyebek mellett nem csatolta a bűncselekmény elkövetésekor hatályos úgynevezett közbeszerzési kézikönyvet sem, amely tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek megszegésére a vádiratban hivatkozik.
A szóvivő az eljárás megszüntetését a büntetőeljárási törvény 2006 óta hatályos rendelkezésével indokolta, amely kimondja, hogy ha a bíróság felszólítja az ügyészséget a vádirat hiányosságainak pótlására és az ügyészség annak nem tesz eleget, akkor a bíróság az eljárást megszünteti.
A Pécsi Tudományegyetem egykori gazdasági főigazgatója és társai ellen 2010 tavaszán indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda. Akkor huszonkilenc embert gyanúsítottak meg azzal, hogy bűnszervezetet alkotva csúszópénzek fejében kötöttek beszállítói és szolgáltatási szerződéseket, és ezzel több mint százmillió forint kárt okoztak. A Baranya Megyei Főügyészség az ügyben 2012. április 3-án emelt vádat huszonhét ember ellen.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
