Emlékeztek még a pécsi egyetemi vesztegetési ügyre? Úgy tűnik, már nincs ügy

Megszüntette az eljárást a Győri Törvényszék keddi határozatában a pécsi egyetemi vesztegetés néven ismert perben, mert az ügyészség nem tett eleget egy tavaly szeptemberi felhívásnak. Az ítélet nem jogerős, az ügyész fellebbezett - tájékoztatta a törvényszék szóvivője az MTI-t.

  • eduline/mti
PTE ÁOK

Máté Kinga szóvivő elmondta, hogy a vádirat hiányosságai miatt szüntette meg a bíróság a huszonhét ember ellen, költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények - egyebek mellett okirat-hamisítás, csalás és pénzmosás - miatt indult büntetőpert.

Hozzátette: az eljárás megszüntetése nem felmentő rendelkezés, mert a bíróság nem az ügy érdemében, a vádlottak büntetőjogi felelősségének kérdésében döntött, ezért ha az ügyészség a bűncselekmény elévülési idején belül a vádiratot a felhívásban szereplő módosításokkal benyújtja, az az ügy folytatását eredményezheti.

Imhof Gábor szerint kusza vádal voltak ellene

Az Eduline elérte a vesztegetési ügyben vádolt korábbi főigazgatót, ugyanis az ügy 2015 szeptemberében furcsa fordulatot vett, mert Imhof Gábor két bejelentéssel is élt a bíróságon és az ügyészségen - erről egykor Pécsi Stop számolt be. Felhívta a figyelmet arra, hogy két vádpontban is az egyetem nem következetesen cselekedett, ugyanis egy vizsgált uniós közbeszerzést megvalósultnak ismert el - ha bűncselekmény történt volna, ezt nem tette volna -, valamint egy olyan ügyvédi irodát is kifizettek, ahol állítólag túlszámlázás történt.

Imhof szerint közrejátszhatott az eljárást megszüntető ítéletben a bejelentése, mert érvelése szerint ha valóban bűncselekmény történt, akkor az egyetem vezetésének is mellette lenne a helye a vádlottak között. Hozzátette, hogy az ügyészség hat hónapig nem reagált a bejelentésre, majd azt kapta válaszul, hogy a bejelentése nem igényel ügyészi intézkedést, amit úgy értelmezett, hogy nem találtak bűncselekményt - azaz ő sem követhetett el semmit.

Az ügy elsőrendű vádlottja, Imhof Gábor esetében az elévülési idő tíz év, amely az utolsó érdemi tárgyalástól, vagyis 2016. június 13-tól indul. Máté Kinga kifejtette: a 2012. szeptember 18-a óta tartó tárgyalási szakaszban a bíróság többször is felszólította a Baranya Megyei Ügyészséget a vádirat hiányosságainak pótlására. Volt olyan felhívás, amelynek az ügyészség eleget tett, de a legutóbbi, 2015. szeptember 21-i felhívást nem teljesítette, ez egy ügyvédi irodával kötött, 32,5 millió forint értékű szerződésekkel volt kapcsolatos.

Hozzátette, a vádirat arra hivatkozott, hogy a szerződéseket túlárazták, de nem tartalmazta, hogy mely szerződésekkel összefüggésben történtek a valótlan tartalmú teljesítési igazolások, illetve hogy azok miért voltak valótlan tartalmúak. A vádiratban szereplő pénzösszegek átutalásával, azok továbbutalásával kapcsolatos bírói felhívásnak sem tett eleget az ügyészség, és egyebek mellett nem csatolta a bűncselekmény elkövetésekor hatályos úgynevezett közbeszerzési kézikönyvet sem, amely tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek megszegésére a vádiratban hivatkozik.

A szóvivő az eljárás megszüntetését a büntetőeljárási törvény 2006 óta hatályos rendelkezésével indokolta, amely kimondja, hogy ha a bíróság felszólítja az ügyészséget a vádirat hiányosságainak pótlására és az ügyészség annak nem tesz eleget, akkor a bíróság az eljárást megszünteti.

A Pécsi Tudományegyetem egykori gazdasági főigazgatója és társai ellen 2010 tavaszán indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda. Akkor huszonkilenc embert gyanúsítottak meg azzal, hogy bűnszervezetet alkotva csúszópénzek fejében kötöttek beszállítói és szolgáltatási szerződéseket, és ezzel több mint százmillió forint kárt okoztak. A Baranya Megyei Főügyészség az ügyben 2012. április 3-án emelt vádat huszonhét ember ellen.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.