Elvehetik a diplomát a hallgatóktól? Ráfázhat a két brit elitegyetem

Nagy-Britannia két intézménye, az Oxford és Cambridge diákjai eddig anélkül jutottak hozzá az alapképzés után az...

  • Eduline

Nagy-Britannia két intézménye, az Oxford és Cambridge diákjai eddig anélkül jutottak hozzá az alapképzés után az MA-diplomához, hogy továbbtanultak vagy külön vizsgákat tettek volna. A brit Munkáspárt egyik képviselője azonban megszüntetné ezt a kiváltságot – adta hírül a The Telegraph.

Oxford: befellegzett a hagyománynak?

Az „Oxbridge” hallgatóival szemben más egyetemeken a diákok több évig keményen tanulnak, míg az alapképzés után megszerzik a magasabb szintű diplomát – emellett a 4000 fontos (több mint 1 millió forintos) tandíjat is ki kell fizetniük. Chris Leslie, a Munkáspárt egyik parlamenti képviselője szerint ezek a diákok jelentős hátrányt szenvednek az Oxford és Cambridge hallgatóihoz képest, akik a BA-diploma mellé automatikusan megkapják az MA-fokozatot is.

„Minden évben több ezer oxbridge-es hallgató jut jogtalan előnyhöz a munkaerőpiacon: attól a 200 ezer mesterdiplomástól veszik el a helyet, akik mindeközben keményen küzdenek az oklevélért” – érvelt a képviselő. „Egy felmérés szerint 2000-ben a munkaadók 60 százalékának fogalma sem volt arról, hogy a Cambridge-ben végzett hallgatók semmit nem tettek az MA-diplomájukért” – tette hozzá.

David Willets felsőoktatásért felelős miniszter szerint azonban hiba lenne szakítani a különleges hagyománnyal, amely a 17. századig nyúlik vissza. „Az Oxford és a Cambridge soha nem titkolta, hogy diákjaik az alapképzés után automatikusan megkapják az MA-diplomát is” – mondta a miniszter. Az Oxford szóvivője szerint a honlapjukon is egyértelműen jelzik, hogy a náluk megszerezhető MA-diploma nem jelent plusz tudást az alapszintű végzettséghez képest. Így szerezhetsz diplomát ingyen, legálisan - összefoglalónkat itt olvashatod el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.