Elszámolta magát az oktatási államtitkárság: mi lesz az MBA-képzésekkel?

A korábbi 610 ezer helyett maximum 400 ezer forintot kérhet szemeszterenként az MBA-mesterképzésre jelentkező...

  • Eduline
Előadás a BME-n. Kevesebbet kérhetnek az MBA-képzésekért, mint ebben a tanévben
Honéczy Barnabás/MTI

A korábbi 610 ezer helyett maximum 400 ezer forintot kérhet szemeszterenként az MBA-mesterképzésre jelentkező hallgatóktól a Budapesti Gazdaságtudományi és Műszaki Egyetem (BME), pedig az intézmény rektorhelyettese szerint ennyi pénzből nem lehet megszervezni az oktatást, legalábbis az eddigi színvonalon.

A kormány január elején határozta meg az önköltséges képzések költségtérítésének alsó és felső határát, a közgazdasági mesterképzéseket tanévenként 450 és 700 ezer forint, az üzleti mesterszakokat pedig 500 és 800 ezer forint közé árazták be. Mennyit kérhetnek az egyetemek a szakokért? Az összes képzési terület alsó és felső önköltségi határairól itt olvashattok.

„A korábbi magasabb ár számos plusz szolgáltatás költségeit is fedezte, így például a kiemelt magyar és esetenként külföldi oktatói gárdát, a teljes tananyagellátást, az előadások videófelvételeit, a hétvégi oktatást” – mondta Andor György. A BME rektorhelyettese azt reméli, hosszú távon a problémát a hallgatói létszám emelkedése és a szabályok változtatása megoldja majd.

Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke szerint a részidős – vagyis esti, levelezős – képzések önköltségi díjának alsó és felső határával is probléma lehet. „Az oktatás időszükségletének rövidítése kifejezetten emelheti ia költségeket, ehhez sokkal színvonalasabb tananyagellátás is kapcsolódhat, de intenzívebb oktatás, több konzultáció, drágább oktatástechnika és magasabb színvonalú adminisztrációs kiszolgálás is” – mondta.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.