A korábbi 610 ezer helyett maximum 400 ezer forintot kérhet szemeszterenként az MBA-mesterképzésre jelentkező...
A korábbi 610 ezer helyett maximum 400 ezer forintot kérhet szemeszterenként az MBA-mesterképzésre jelentkező hallgatóktól a Budapesti Gazdaságtudományi és Műszaki Egyetem (BME), pedig az intézmény rektorhelyettese szerint ennyi pénzből nem lehet megszervezni az oktatást, legalábbis az eddigi színvonalon.
A kormány január elején határozta meg az önköltséges képzések költségtérítésének alsó és felső határát, a közgazdasági mesterképzéseket tanévenként 450 és 700 ezer forint, az üzleti mesterszakokat pedig 500 és 800 ezer forint közé árazták be. Mennyit kérhetnek az egyetemek a szakokért? Az összes képzési terület alsó és felső önköltségi határairól itt olvashattok.
„A korábbi magasabb ár számos plusz szolgáltatás költségeit is fedezte, így például a kiemelt magyar és esetenként külföldi oktatói gárdát, a teljes tananyagellátást, az előadások videófelvételeit, a hétvégi oktatást” – mondta Andor György. A BME rektorhelyettese azt reméli, hosszú távon a problémát a hallgatói létszám emelkedése és a szabályok változtatása megoldja majd.
Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke szerint a részidős – vagyis esti, levelezős – képzések önköltségi díjának alsó és felső határával is probléma lehet. „Az oktatás időszükségletének rövidítése kifejezetten emelheti ia költségeket, ehhez sokkal színvonalasabb tananyagellátás is kapcsolódhat, de intenzívebb oktatás, több konzultáció, drágább oktatástechnika és magasabb színvonalú adminisztrációs kiszolgálás is” – mondta.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
