Először ítélték oda nőnek a matematika Nobel-díjának is nevezett Fields-érmet. Marjam Mirzakani, az amerikai Stanford Egyetem iráni professzora az egyike annak a négy díjazottnak, akik átvehették az elismerést szerdán a Matematikusok Nemzetközi Szövetségének (IMU) idei szöuli ülésén.
A díj 1936-os alapítása óta az iráni tudós az első nő, akinek odaítélték a medált. "Nagy megtiszteltetés ez, és boldog leszek, ha bátoríthatom vele a fiatal nőket, akik matematikusként vagy természettudósként dolgoznak" - írta Mirzakani a Stanfordi Egyetem honlapján.
A 37 éves tudós Teheránban született és ott is élt, amíg doktorálni nem ment az amerikai Harvard Egyetemre. Fiatalon arról álmodozott, hogy író lesz, de győzött a matematikai problémák megoldása iránti lelkesedése. A medállal az ívelt felületek szimmetriájának kutatásában elért eredményeit ismerték el - olvasható a Stanford honlapján.
A kanadai John Charles Fieldsről elnevezett érmet négyévenként ítéli oda a Nemzetközi Matematikai Szövetség (IMU) kettő-négy, 40 évnél fiatalabb matematikusnak a területükön elért kiemelkedő eredményekért. Az elismeréssel 15 ezer kanadai dollár (3,2 millió forint) is jár. Az idei nyerteseknek Pak Gun Hje dél-koreai elnök nyújtatta át a díjat. Ő az első nő, aki ezt a tisztséget viseli az ázsiai országban.
A további díjazottak a brazil Artur Avila, a francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont igazgatója és a brazil Elméleti és Alkalmazott Matematika Nemzeti Intézetének tudósa, az indiai-kanadai Manjul Barghava, a Princetoni Egyetem munkatársa és az osztrák Martin Hairer, a brit Warwicki Egyetem kutatója voltak. Ő az első osztrák, aki az elismerésben részesült.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
