Először kapta nő a matematikusok Nobel-díját

Először ítélték oda nőnek a matematika Nobel-díjának is nevezett Fields-érmet. Marjam Mirzakani, az amerikai Stanford Egyetem iráni professzora az egyike annak a négy díjazottnak, akik átvehették az elismerést szerdán a Matematikusok Nemzetközi Szövetségének (IMU) idei szöuli ülésén.

  • MTI
Shutterstock

A díj 1936-os alapítása óta az iráni tudós az első nő, akinek odaítélték a medált. "Nagy megtiszteltetés ez, és boldog leszek, ha bátoríthatom vele a fiatal nőket, akik matematikusként vagy természettudósként dolgoznak" - írta Mirzakani a Stanfordi Egyetem honlapján.

A 37 éves tudós Teheránban született és ott is élt, amíg doktorálni nem ment az amerikai Harvard Egyetemre. Fiatalon arról álmodozott, hogy író lesz, de győzött a matematikai problémák megoldása iránti lelkesedése. A medállal az ívelt felületek szimmetriájának kutatásában elért eredményeit ismerték el - olvasható a Stanford honlapján.

A kanadai John Charles Fieldsről elnevezett érmet négyévenként ítéli oda a Nemzetközi Matematikai Szövetség (IMU) kettő-négy, 40 évnél fiatalabb matematikusnak a területükön elért kiemelkedő eredményekért. Az elismeréssel 15 ezer kanadai dollár (3,2 millió forint) is jár. Az idei nyerteseknek Pak Gun Hje dél-koreai elnök nyújtatta át a díjat. Ő az első nő, aki ezt a tisztséget viseli az ázsiai országban.

A további díjazottak a brazil Artur Avila, a francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont igazgatója és a brazil Elméleti és Alkalmazott Matematika Nemzeti Intézetének tudósa, az indiai-kanadai Manjul Barghava, a Princetoni Egyetem munkatársa és az osztrák Martin Hairer, a brit Warwicki Egyetem kutatója voltak. Ő az első osztrák, aki az elismerésben részesült.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.