Elkezdődött az egyetemisták olimpiája, megvan ez első magyar érmes

Egy Amerikában tanuló diák lett az első magyar érmes a dél-koreai Kvangdzsuban zajló Universiadén: Valkai Ferenc a kardvívók egyéni versenyében végzett harmadikként. A versenyek július 3-14-ig tartanak.

  • MTI
Kardvívásban szereztük az első érmet a 2015-ös Universiadén
Shutterstock

A magyar küldöttség szombati tájékoztatása szerint a 25 éves Valkai francia, japán, majd dél-koreai riválist ütött el a továbbjutástól. Utóbbi ellen ráadásul 12-14-ről fordított, így került az elődöntőbe, ott viszont az orosz junior világbajnok Dmitrij Danyilenko megálljt parancsolt neki 15-6-tal.

A második Universiadéján indult Valkai egyenesen New Yorkba tér vissza, ahol már két éve közgazdaságtant tanul és kétszeres amerikai egyetemi bajnoki ezüstérmes.

A magyarok közül Sebestyén Puy és Csaba Márton Bence a 32 között búcsúzott, s ugyanitt esett ki női párbajtőrvívásban Bossányi-Jung Alexandra, Kolczonay Anna és Mihály Kata is.

A vívócsarnokban vasárnap a női tőr és a férfi párbajtőr egyéni küzdelmeit rendezik meg.

Az Universiadét rendező Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) eközben a legmagasabb szintű elismerését, a Jean Petitjean-díjat adományozta a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetségnek (MEFS).

A kitüntetés egyedülálló, mert korábban ezt még egyetlen nemzet sportszervezete sem nyerte el - írta szombati beszámolójában a MEFS.

Az elismerést a FISU elnöke, Claude-Louis Gallien adta át a szervezet gálaünnepségén Kvangdzsuban Székely Mózesnek, a MEFS főtitkárának.

A díj odaítélésével a FISU elismeréssel kívánt adózni a 101 évével nemcsak Magyarország, de az egész világ legidősebb olimpiai bajnoka, a háromszoros egyetemi világbajnok vízilabdázó, Tarics Sándor sikerekkel teli sportpályafutásának. Másrészről üdvözölni kívánta azt a kezdeményezést, amelynek eredményeképpen Magyarországon augusztus 27-én emléknappal ünneplik meg az 1965-ös budapesti Universiade 50. évfordulóját.

Hogy lehet az utolsó szabad nyaratok a legjobb? Tippjeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.