Újabb demonstrációt szervezett szerda délutánra a Hallgatói Hálózat egyik csoportja – a Lágymányosi Érdekképviseleti Közösség (LÉK) Első Szabad Hallgatói Piknik elnevezésű tüntetésén negyven-ötven hallgató jelent meg, az oktatási államtitkárság Szalay utcai épülete előtt egy zebrán sorakoztak fel, így zárták el az utat az autósok elől öt-tíz percre.
„Most még csak maroknyi ember van itt, de az a cél, hogy tömegeket mozgósítsunk” – mondta a Lágymányosi Érdekképviseleti Közösség (LÉK) egyik tagja a Jászai Mari téren, ahonnan fél négykor körülbelül negyven-ötven egyetemista indult a Szalay utcába. A szervezők az eduline tudósítójának azt mondták, ez a rövid séta és az oktatási államtitkárság épülete elé szervezett flash mob – a 32 ezer lépés – jelképezi azt a 32 ezer felvételizőt, aki idén az államilag finanszírozott keretszámok megvágása, a költségtérítés emelése és a hallgatói szerződések bevezetése miatt mondott le a felvételiről.
A csoport tagjai a Szalay utca egyik zebráján meneteltek körbe-körbe, közben azt kiabálták: "az egyetem a miénk", "ez csak a kezdet", "viszlát, Viktor, viszlát, Rózsa, mi vagyunk a jövő kulcsa". Az autósok nem türelmetlenkedtek, a két februári Hallgatói Hálózat-akcióhoz képest szokatlanul szelídre sikerült akció négy óra előtt pár perccel véget is ért.
Mi az a LÉK?
A Hallgatói Hálózat lágymányosi csoportja februárban több akcióval hívta fel magára a figyelmet. Két nappal a kormány felsőoktatási intézkedései – az egyetemek, főiskolák támogatásának megvágása, az államilag finanszírozott létszám csökkentése és a hallgatói szerződések bevezetése – ellen szervezett február 15-i tüntetés előtt transzparenst lógattak le az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik lágymányosi épületének tetejéről.
Egy héttel később bekiabálásokkal zavarták meg az erőforrás-minisztérium egyik főosztályvezetőjének előadását az ELTE innovációs napján. A rendezvényen eredetileg Kis Norbert felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár beszélt volna a felsőoktatást és a kutatást érintő kormányzati tervekről, végül azonban Kardon Béla, a Nefmi tudománypolitikai osztályának vezetője szólalt fel.
Az akcióban akkor tíz-tizenkét hallgató vett részt, akik a konferencia helyszínén azt kiabálták: „Forráskivonás. Drasztikus keretszám-csökkentés. Röghöz kötés. Eladósítás. Ez az önök fejlesztéspolitikája. Amit az érintettek bevonása nélkül hoztak meg. Beleszólást akarunk, tiltakozunk. Nem adjuk fel!" Az osztályvezető később megkezdte előadását, a tiltakozó egyetemistáknak annyit üzent, hogy "ez a fórum nem erre való".
Ez a harmadik demonstráció - egy hónapon belül
A kormány felsőoktatási intézkedései ellen tiltakozó Hallgatói Hálózat az elmúlt egy hónapban három demonstrációt szervezett: február 15-én az Eötvös Loránd Tudományegyetem lágymányosi campusán és a Fővám téren tiltakoztak az új felsőoktatási törvény és a 2012-es felvételi keretszámok ellen.
Száz-százötven hallgató elfoglalta az ELTE jogi karának nagyelőadóját, és ultimátumot adott a kormánynak a keretszámok és az új oktatási jogszabályok visszavonására. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár már a megmozdulás másnapján kijelentette, hogy a kritikák ellenére sem változtatnak az államilag finanszírozott létszámon, és azt is hozzátette, a Hallgatói Hálózat "politikai indíttatásból" támadja az új törvényt.
Egy héttel később az ELTE bölcsészkarán gyülekeztek a Hallgatói Hálózat tagjai, de nem kaptak engedélyt a kar dékánjától a Múzeum körúti campus legnagyobb, a Gólyavárban lévő termének használatára. A csoport ezért elfoglalta a kommunikáció és esztétika tanszék nagyelőadóját, ahol arról döntöttek, hogy új felvételi eljárás kiírására szólítják fel a kormányt, és Brüsszelben is jelzik az egyetemisták kifogásait.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
