Szelíd tiltakozásba fulladt a Hallgatói Hálózat szerdai akciója

Újabb demonstrációt szervezett szerda délutánra a Hallgatói Hálózat egyik csoportja – a Lágymányosi Érdekképviseleti Közösség (LÉK) Első Szabad Hallgatói Piknik elnevezésű tüntetésén negyven-ötven hallgató jelent meg, az oktatási államtitkárság Szalay utcai épülete előtt egy zebrán sorakoztak fel, így zárták el az utat az autósok elől öt-tíz percre.

  • Czervan Andrea
  • Szabó Fruzsina

„Most még csak maroknyi ember van itt, de az a cél, hogy tömegeket mozgósítsunk” – mondta a Lágymányosi Érdekképviseleti Közösség (LÉK) egyik tagja a Jászai Mari téren, ahonnan fél négykor körülbelül negyven-ötven egyetemista indult a Szalay utcába. A szervezők az eduline tudósítójának azt mondták, ez a rövid séta és az oktatási államtitkárság épülete elé szervezett flash mob – a 32 ezer lépés – jelképezi azt a 32 ezer felvételizőt, aki idén az államilag finanszírozott keretszámok megvágása, a költségtérítés emelése és a hallgatói szerződések bevezetése miatt mondott le a felvételiről.

A csoport tagjai a Szalay utca egyik zebráján meneteltek körbe-körbe, közben azt kiabálták: "az egyetem a miénk", "ez csak a kezdet", "viszlát, Viktor, viszlát, Rózsa, mi vagyunk a jövő kulcsa". Az autósok nem türelmetlenkedtek, a két februári Hallgatói Hálózat-akcióhoz képest szokatlanul szelídre sikerült akció négy óra előtt pár perccel véget is ért.

Mi az a LÉK?

A Hallgatói Hálózat lágymányosi csoportja februárban több akcióval hívta fel magára a figyelmet. Két nappal a kormány felsőoktatási intézkedései – az egyetemek, főiskolák támogatásának megvágása, az államilag finanszírozott létszám csökkentése és a hallgatói szerződések bevezetése – ellen szervezett február 15-i tüntetés előtt transzparenst lógattak le az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik lágymányosi épületének tetejéről.

A Lágymányosi Érdekképviseleti Közösség akciója februárban
Facebook

Egy héttel később bekiabálásokkal zavarták meg az erőforrás-minisztérium egyik főosztályvezetőjének előadását az ELTE innovációs napján. A rendezvényen eredetileg Kis Norbert felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár beszélt volna a felsőoktatást és a kutatást érintő kormányzati tervekről, végül azonban Kardon Béla, a Nefmi tudománypolitikai osztályának vezetője szólalt fel.

Az akcióban akkor tíz-tizenkét hallgató vett részt, akik a konferencia helyszínén azt kiabálták: „Forráskivonás. Drasztikus keretszám-csökkentés. Röghöz kötés. Eladósítás. Ez az önök fejlesztéspolitikája. Amit az érintettek bevonása nélkül hoztak meg. Beleszólást akarunk, tiltakozunk. Nem adjuk fel!" Az osztályvezető később megkezdte előadását, a tiltakozó egyetemistáknak annyit üzent, hogy "ez a fórum nem erre való".

Ez a harmadik demonstráció - egy hónapon belül

A kormány felsőoktatási intézkedései ellen tiltakozó Hallgatói Hálózat az elmúlt egy hónapban három demonstrációt szervezett: február 15-én az Eötvös Loránd Tudományegyetem lágymányosi campusán és a Fővám téren tiltakoztak az új felsőoktatási törvény és a 2012-es felvételi keretszámok ellen.

Száz-százötven hallgató elfoglalta az ELTE jogi karának nagyelőadóját, és ultimátumot adott a kormánynak a keretszámok és az új oktatási jogszabályok visszavonására. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár már a megmozdulás másnapján kijelentette, hogy a kritikák ellenére sem változtatnak az államilag finanszírozott létszámon, és azt is hozzátette, a Hallgatói Hálózat "politikai indíttatásból" támadja az új törvényt.

Teremfoglalás az ELTE bölcsészkarán február végén. Galériánkért kattints
MTI/Szigetváry Zsolt

Egy héttel később az ELTE bölcsészkarán gyülekeztek a Hallgatói Hálózat tagjai, de nem kaptak engedélyt a kar dékánjától a Múzeum körúti campus legnagyobb, a Gólyavárban lévő termének használatára. A csoport ezért elfoglalta a kommunikáció és esztétika tanszék nagyelőadóját, ahol arról döntöttek, hogy új felvételi eljárás kiírására szólítják fel a kormányt, és Brüsszelben is jelzik az egyetemisták kifogásait. 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.