Eddig tizennyolc felsőoktatási intézmény támogatja az elektronikus hallgatói választásokat és szavazásokat - Horváth...
Eddig tizennyolc felsőoktatási intézmény támogatja az elektronikus hallgatói választásokat és szavazásokat - Horváth Dávid, a 2010-es netminiszterelnöki online kampányverseny nyertesének célja, hogy európai uniós források bevonásával olyan, minden intézmény választási eljárását figyelembe vevő online felületet fejlesszenek, amely megfelelő biztonsággal kezeli a személyes adatokat, és bármelyik egyetem-főiskola használhatja.
„Természetesen a felület nemcsak a tisztújító választásokra, hanem egyéb kérdéskörök megszavaztatására is alkalmas lenne. Fontos, hogy ez csak kiegészítő felület, nem kötelező jellegű megoldás” – mondta Horváth Dávid.
Közleményében a példák között említette a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karát. A hallgatói képviselet 2010-es tisztújító szavazásán az elektronikus felülettel körülbelül 17 %-kal növelték a részvételi arányt. 2011-ben pedig az 53,73 %-os részvételi arány mellett már a hallgatók 96,3%-a szavazott elektronikus formában, majd 2012-ben 2176 választó 88,05%-a választotta az elektronikus szavazást.
A BME doktoranduszhallgatói két karon már csak online szavazhattak 2012-ben. Ennek eredménye az Építészmérnöki Karon 38%-os, a Villamosmérnöki és Informatikai Karon 41%-os részvételi arány volt, szemben a korábbi 20%-os részvételi aránnyal. De aktuális példa a Budapesti Corvinus Egyetem három karának a Moodle felületén szervezett elektronikus választása is.
Horváth Dávid szerint a felsőoktatási törvény most sem tiltja az elektronikus szavazást, éppen ezért már most is vannak próbálkozások. „Így azonban azok az intézmények is hozzáférnének egy ilyen rendszerhez, amelyeknek egyébként nincs forrásuk sem saját fejlesztésre, sem más rendszerek bérlésére” – tette hozzá.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
