Egyre többen utaznak Erasmusszal szakmai gyakorlatra

Több mint 5600 hallgatónak és oktatónak adott lehetőséget külföldi tanulmányokra és gyakorlatra az Erasmus-program az...

  • MTI

Több mint 5600 hallgatónak és oktatónak adott lehetőséget külföldi tanulmányokra és gyakorlatra az Erasmus-program az előző tanévben; a hallgatók mintegy ötöde a szakmai gyakorlat lehetőségével élt – közölte a legnagyobb felsőoktatási mobilitási programot koordináló Tempus Közalapítvány az MTI-vel.

A szervezet tájékoztatása szerint a 3-12 hónapos külföldi tartózkodásra a legtöbben Németországba, Spanyolországba és Franciaországba indultak, de Olaszország, Hollandia és Ausztria is népszerű célországnak bizonyult. A tanulmányi áthallgatással megcélzott szakterületek között jellemzőek az agrár-, a mérnöki, a társadalomtudományi, az üzleti és a jogi szakok.

Évről évre egyre népszerűbb a szakmai gyakorlat, amelynek során európai vállalatoknál szerezhetnek szakmai tapasztalatot a fiatalok, akár 1 éven át. Az elmúlt évben több mint 800 magyar egyetemista élt a lehetőséggel; közülük a legtöbben a turisztika, az oktatás és az egészségügy területén szereztek külföldi munkatapasztalatot.

Az Erasmus-program program negyedszázados jubileuma alkalmából Erasmus Szabadegyetem címmel rendezvénysorozatot indít a Tempus Közalapítvány. Az előadók olyan korábbi Erasmus-ösztöndíjas fiatalok, akik fiatal koruk ellenére már komoly szakmai sikereket értek el, és a munkájuk érdekes részleteit osztják meg a hallgatósággal. Március 20-ától minden hónap harmadik keddjén 3-3 előadás hangzik el a budapesti Kossuth Klubban.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.