Több mint 5600 hallgatónak és oktatónak adott lehetőséget külföldi tanulmányokra és gyakorlatra az Erasmus-program az...
Több mint 5600 hallgatónak és oktatónak adott lehetőséget külföldi tanulmányokra és gyakorlatra az Erasmus-program az előző tanévben; a hallgatók mintegy ötöde a szakmai gyakorlat lehetőségével élt – közölte a legnagyobb felsőoktatási mobilitási programot koordináló Tempus Közalapítvány az MTI-vel.
A szervezet tájékoztatása szerint a 3-12 hónapos külföldi tartózkodásra a legtöbben Németországba, Spanyolországba és Franciaországba indultak, de Olaszország, Hollandia és Ausztria is népszerű célországnak bizonyult. A tanulmányi áthallgatással megcélzott szakterületek között jellemzőek az agrár-, a mérnöki, a társadalomtudományi, az üzleti és a jogi szakok.
Évről évre egyre népszerűbb a szakmai gyakorlat, amelynek során európai vállalatoknál szerezhetnek szakmai tapasztalatot a fiatalok, akár 1 éven át. Az elmúlt évben több mint 800 magyar egyetemista élt a lehetőséggel; közülük a legtöbben a turisztika, az oktatás és az egészségügy területén szereztek külföldi munkatapasztalatot.
Az Erasmus-program program negyedszázados jubileuma alkalmából Erasmus Szabadegyetem címmel rendezvénysorozatot indít a Tempus Közalapítvány. Az előadók olyan korábbi Erasmus-ösztöndíjas fiatalok, akik fiatal koruk ellenére már komoly szakmai sikereket értek el, és a munkájuk érdekes részleteit osztják meg a hallgatósággal. Március 20-ától minden hónap harmadik keddjén 3-3 előadás hangzik el a budapesti Kossuth Klubban.Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
