Az emlősállatok felemelkedése már jóval a dinoszauruszok nagyjából 66 millió évvel ezelőtti kipusztulása előtt megkezdődött - állapították meg brit és amerikai kutatók. Egyre több érdekes lelet kerül elő.
A Southampton University és a University of Chicago szakemberei több száz megkövült emlősfogat elemezve jutottak arra a megállapításra, hogy a változatos étrendet folytató emlősök már 10-20 millió évvel a dinoszauruszok kihalása előtt elkezdtek alkalmazkodni a környezethez.
A kutatók szerint a mostani eredmények ellentmondanak annak a hagyományos nézetnek, amely szerint csupán az őshüllők nagyjából 66 millió évvel ezelőtti kipusztulása tette lehetővé az emlősök felemelkedését - írta a BBC News.
A Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban közölt tanulmány szerint azonban az elmúlt években egyre több és több korai emlős fosszília került elő - köztük kutyaméretű patás lények maradványai -, ami azt jelzi, hogy az eddig véltnél sokkal színesebb volt a hajdani emlőspaletta.
A tanulmány szerint az emlősök nemhogy hasznot húztak volna a dinoszauruszok eltűnéséből, hanem maguk is nagyon megsínylették a földi élet több mint felét kipusztító aszteroida-becsapódás következményeit.
A tanulmányt vezető David Grossnickle, a chicagói intézmény PhD-jelöltje úgy véli, a friss eredmények hasznos információkkal szolgálhatnak a jövőre nézve, mivel jelenleg is tömeges kipusztulások zajlanak a bolygón. Mint fogalmazott, a 66 millió évvel ezelőtti tömeges kihalás túlélői, többségükben generalisták, vagyis tágtűrésű, sok élettérben előforduló fajok, segíthetnek megmutatni, hogy mely élőlények élhetik túl a következő száz, vagy ezer évet.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
