Végre egy lista, amit Magyarország vezet

Nőtt Magyarország népszerűsége az elmúlt három évben a külföldi cserediákok körében - közölte a nemzetközi diákcsereprogramok szervezésével foglalkozó nonprofit szervezet, a Magyarországon 1990 óta működő American Field Service (AFS).

  • MTI
Shutterstock

Az összegzés szerint a magyar diákok évente mintegy 25 országba utaznak az AFS szervezésében. A célországok között továbbra is vezet az Amerikai Egyesült Államok, emellett sokan választják Németországot, Franciaországot és Olaszországot. Spanyol nyelvterületre - elsősorban Latin-Amerikába - is sokan utaznak, s a skandináv országok, illetve az egzotikus célországok, így a Dominikai Köztársaság vagy Costa Rica iránt is megnőtt a kereslet az elmúlt években. Magyarország elsősorban a thaiföldiek, a törökök, a japánok, az olaszok és a németek körében népszerű célország, az idén 17 országból több mint 100 diákot fogadtak a program keretében. 

Egy tavaly decemberi felmérés szerint a világ ötven országa közül Magyarországon a legjobb cserediáknak lenni, és a csereprogramok megszervezésében az AFS hazai szervezete nyújtotta a legjobb teljesítményt. A felmérésben cserediákok, fogadó és küldő családok, illetve a diákokat fogadó iskolák értékelték az egyes országok helyi AFS szervezeteinek általános teljesítményét, s a rangsorban 50 ország közül Magyarország végzett az élen. Ennek is köszönhetően Magyarország az AFS több mint ötven partnerországa közül, azon, mindössze hat ország között van, amelyek esetében az elmúlt 3 évben a kiutazási és a fogadási programszámok folyamatosan növekedtek - olvasható az összegzésben.

Bár az AFS nonprofit szervezet, a kiutazók költségei a csereprogram hosszától és a választott országtól függően 800 ezer és 2,5 millió forint között alakulnak. Az alapítvány azonban rendszeresen segíti a hátrányos helyzetű, de tehetséges és szorgalmas diákok külföldi tanulását is: a támogatást elsősorban olyan családok kapják, amelyek anyagi körülményei nem tennék lehetővé a költségek teljes összegének vállalását, és segítő önkéntesként vagy fogadócsaládként részt vesznek az alapítvány tevékenységében. Az AFS 1990 óta több mint 100 millió forinttal járult hozzá magyar diákok külföldi tanulásához.

Az AFS a világ egyik legnagyobb, legrégebbi diákcsere szervezete, amelyet az első világháború során mentősofőrként önkénteskedő egyetemisták hoztak létre 1914-ben, a világbéke és egy nyitottabb, toleránsabb világ megteremtése érdekében. 

Az AFS programjai keretében több mint 80 ország 13 ezer diákja vesz részt minden évben 3-11 hónapos külföldi tanulmányúton. Az AFS szervezésében máig világszerte több mint 400 ezer középiskolás és fiatal felnőtt tanulhatott külföldön, ahol önkéntes befogadó családoknál éltek, és helyi iskolákban tanultak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétszer annyi diák jutott be a felsőoktatásba, mint ahány kollégiumi férőhely összesen van

Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.