Egyeztetne a pártokkal a HÖOK

Párbeszédet kezdeményez az országos listát állító pártokkal a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), amely személyes egyeztetésre hívja a miniszterelnök-jelölteket, hogy közösen gondolkozzanak az egyetemek és főiskolák jövőjéről.

  • Eduline
Stiller Ákos

A hallgatói szervezet az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleménye szerint levélben fordult az érintett pártokhoz és listavezetőkhöz, amelyhez csatolták a HÖOK által megfogalmazott 12 pontos manifesztumot is.

Elvárásaik között szerepel például a felsőfokú oktatás minél szélesebb körű társadalmi elérhetőségének biztosítása, kiszámítható és igazságos felvételi rendszer, a hátrányos helyzetű hallgatók támogatása és az esélyegyenlőség biztosítása a felvételi eljárástól egészen a diploma megszerzéséig. Továbbra sem támogatják a mindenkire kiterjedő tandíjat, és elvárják, hogy amennyiben a jövőben változnak a felvételi kritériumok és lehetőségek, arról legkésőbb a hatályba lépés előtt két és fél évvel tájékoztassák az érintetteket.

A 12 pontban szerepel a felsőoktatási intézmények állami felügyeletének és belső irányításának újragondolása, az intézményrendszer ésszerű, átgondolt reformja, a felsőoktatás költségvetési támogatásának növelése, igazságos, minőségalapú és tervezhető forráselosztás.

Elvárják továbbá a felsőoktatási infrastruktúra és a hallgatói szolgáltatások fejlesztését, a hallgatói térítések és juttatások rendszerének átalakítását, az oktatás és kutatás "nemzetköziesítését", a hallgatói és oktatói mobilitás erősítését.

A HÖOK szükségesnek tartja intenzívebb oktatási és tudományos kapcsolatok kiépítését a határon túli magyar felsőoktatási intézményekkel, oktatókkal és hallgatókkal, a minőségbiztosítás fejlesztését és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) nemzetközi akkreditációjával kapcsolatban felmerült aggályos kérdések rendezését, valamint rendszeres, intézményesített egyeztetéseket a felsőoktatás legfontosabb szereplőivel. 

Szerintük a MAB anyagi függetlenségére az eddigieknél nagyobb garanciát jelentene, ha a szervezet költségvetése törvényben rögzített, állandó tételként szerepelne a költségvetésben, és szeretnék, ha a jövőben a HÖOK ismét teljes jogú tagként vehetne részt annak munkájában. Mint írták, bíznak abban, hogy a jelöltek késznek mutatkoznak az egyeztetésre, és kezdeményezésük nyomán értékes párbeszéd alakulhat ki a magyar felsőoktatás jövőjéről.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.