Egyeztetne a pártokkal a HÖOK

Párbeszédet kezdeményez az országos listát állító pártokkal a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), amely személyes egyeztetésre hívja a miniszterelnök-jelölteket, hogy közösen gondolkozzanak az egyetemek és főiskolák jövőjéről.

  • Eduline
Stiller Ákos

A hallgatói szervezet az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleménye szerint levélben fordult az érintett pártokhoz és listavezetőkhöz, amelyhez csatolták a HÖOK által megfogalmazott 12 pontos manifesztumot is.

Elvárásaik között szerepel például a felsőfokú oktatás minél szélesebb körű társadalmi elérhetőségének biztosítása, kiszámítható és igazságos felvételi rendszer, a hátrányos helyzetű hallgatók támogatása és az esélyegyenlőség biztosítása a felvételi eljárástól egészen a diploma megszerzéséig. Továbbra sem támogatják a mindenkire kiterjedő tandíjat, és elvárják, hogy amennyiben a jövőben változnak a felvételi kritériumok és lehetőségek, arról legkésőbb a hatályba lépés előtt két és fél évvel tájékoztassák az érintetteket.

A 12 pontban szerepel a felsőoktatási intézmények állami felügyeletének és belső irányításának újragondolása, az intézményrendszer ésszerű, átgondolt reformja, a felsőoktatás költségvetési támogatásának növelése, igazságos, minőségalapú és tervezhető forráselosztás.

Elvárják továbbá a felsőoktatási infrastruktúra és a hallgatói szolgáltatások fejlesztését, a hallgatói térítések és juttatások rendszerének átalakítását, az oktatás és kutatás "nemzetköziesítését", a hallgatói és oktatói mobilitás erősítését.

A HÖOK szükségesnek tartja intenzívebb oktatási és tudományos kapcsolatok kiépítését a határon túli magyar felsőoktatási intézményekkel, oktatókkal és hallgatókkal, a minőségbiztosítás fejlesztését és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) nemzetközi akkreditációjával kapcsolatban felmerült aggályos kérdések rendezését, valamint rendszeres, intézményesített egyeztetéseket a felsőoktatás legfontosabb szereplőivel. 

Szerintük a MAB anyagi függetlenségére az eddigieknél nagyobb garanciát jelentene, ha a szervezet költségvetése törvényben rögzített, állandó tételként szerepelne a költségvetésben, és szeretnék, ha a jövőben a HÖOK ismét teljes jogú tagként vehetne részt annak munkájában. Mint írták, bíznak abban, hogy a jelöltek késznek mutatkoznak az egyeztetésre, és kezdeményezésük nyomán értékes párbeszéd alakulhat ki a magyar felsőoktatás jövőjéről.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.