Egyeztetne a pártokkal a HÖOK

Párbeszédet kezdeményez az országos listát állító pártokkal a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), amely személyes egyeztetésre hívja a miniszterelnök-jelölteket, hogy közösen gondolkozzanak az egyetemek és főiskolák jövőjéről.

  • Eduline
Stiller Ákos

A hallgatói szervezet az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleménye szerint levélben fordult az érintett pártokhoz és listavezetőkhöz, amelyhez csatolták a HÖOK által megfogalmazott 12 pontos manifesztumot is.

Elvárásaik között szerepel például a felsőfokú oktatás minél szélesebb körű társadalmi elérhetőségének biztosítása, kiszámítható és igazságos felvételi rendszer, a hátrányos helyzetű hallgatók támogatása és az esélyegyenlőség biztosítása a felvételi eljárástól egészen a diploma megszerzéséig. Továbbra sem támogatják a mindenkire kiterjedő tandíjat, és elvárják, hogy amennyiben a jövőben változnak a felvételi kritériumok és lehetőségek, arról legkésőbb a hatályba lépés előtt két és fél évvel tájékoztassák az érintetteket.

A 12 pontban szerepel a felsőoktatási intézmények állami felügyeletének és belső irányításának újragondolása, az intézményrendszer ésszerű, átgondolt reformja, a felsőoktatás költségvetési támogatásának növelése, igazságos, minőségalapú és tervezhető forráselosztás.

Elvárják továbbá a felsőoktatási infrastruktúra és a hallgatói szolgáltatások fejlesztését, a hallgatói térítések és juttatások rendszerének átalakítását, az oktatás és kutatás "nemzetköziesítését", a hallgatói és oktatói mobilitás erősítését.

A HÖOK szükségesnek tartja intenzívebb oktatási és tudományos kapcsolatok kiépítését a határon túli magyar felsőoktatási intézményekkel, oktatókkal és hallgatókkal, a minőségbiztosítás fejlesztését és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) nemzetközi akkreditációjával kapcsolatban felmerült aggályos kérdések rendezését, valamint rendszeres, intézményesített egyeztetéseket a felsőoktatás legfontosabb szereplőivel. 

Szerintük a MAB anyagi függetlenségére az eddigieknél nagyobb garanciát jelentene, ha a szervezet költségvetése törvényben rögzített, állandó tételként szerepelne a költségvetésben, és szeretnék, ha a jövőben a HÖOK ismét teljes jogú tagként vehetne részt annak munkájában. Mint írták, bíznak abban, hogy a jelöltek késznek mutatkoznak az egyeztetésre, és kezdeményezésük nyomán értékes párbeszéd alakulhat ki a magyar felsőoktatás jövőjéről.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.