Tíz dolog, amiről minden egyetemistának ugyanaz jut az eszébe

Májkrémes kenyér, könyvtár, index és a karácsony: ezek egészen mást jelentenek az egyetemistáknak, mint az átlagembernek. Ugye?

  • Eduline

Tumblr

1. A gólya nem egy madár, hanem valami, ami csak egy évig lehettek, de egész életetekben visszasírjátok.

2. A könyvtár nem egy olyan hely, ahonnan jó regényeket vehettek ki. Ez a második otthonotok a vizsgaidőszak alatt.

3. A Neptunusz többé nem egy bolygó vagy egy római istenség neve, hanem valami, ami a legszörnyűbb rémálmaitokra emlékeztet: a Neptunra.

4. A csütörtök nem az utolsó előtti munkanap, hanem a "hétvége" és vele együtt a bulizás szinonimája.

5. A határidő nem olyasmi, ami megkönnyíti az időbeosztásotokat. A határidő jelentése "ma", rosszabb esetben "tegnap". Tíz dolog, amit mindenki megcsinál(t) egyetemistaként.

6. Az index nem az autó irányjelzője,

hanem egy kupon.

7. Az alapozásnak semmi köze a házépítéshez, de még csak a ráépülő tantárgyakhoz sem. Ez a kötelező programotok héttől tízig, minden buli előtt.

8. A májkrémes vagy parizeres zsömle nem gyors harapnivaló. A hónap vagy a hét utolsó napjait jelzik a koliban, amikor már a pénzetek és az otthoni elemózsia is elfogyott.

9. "Felvenni a tárgyakat"?

Stressz, korán kelés és ideg-összeroppanás.

10. A karácsony? A családtagok a nappaliban ünnepelnek, ti pedig a szobátokban gyűritek a szakirodalmat. Mert minden évben van legalább egy olyan tanár, aki január 2-ra teszi a vizsgát. A tíz legidegesítőbb mondat, amit egy egyetemistának mondhatsz.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.