Egyre több egyetemista keresi meg a tandíjra valót a szexiparban: Nagy-Britanniában duplájára nőtt azoknak a hallgatóknak a száma, akik erotikus masszázsból, vetkőzésből, valamint prostitúcióból élnek. Itthon is egyre több egyetemista hirdeti magát a társakeresőkön.
„Körülbelül havi kétszázezret kerestünk ketten, ez a szexiparnak a legalja. Itt nem kell csinálnod mással semmit, és nem is keresel semmit” – mondja Attila, aki az egyik vidéki egyetemen ismerkedett meg barátnőjével, mindketten filozófiát tanultak, közben az egyik internetes szexoldalnak dolgoztak, napi nyolc órában.
A „vendég” chaten keresztül utasította őket arra, hogy mit csináljanak a kamerák előtt, ők pedig eldönthették, hogy mit vállalnak el, és mit nem. „Érdemes volt mindent elvállalni, mert akkor tovább maradt a vendég az oldalon” – tette hozzá Attila. Az óra ugyanis pörgött, percenként fél-másfél eurót vontak le a vendégek számlájáról, ennek az összegnek ők körülbelül a negyedét kapták meg.
Nem tudják, hányan vannak
Bár a hirdetési oldalak hemzsegnek az „egyetemista bőkezű támogatót keres” típusú hirdetésektől, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének még becslései sincsenek arról, hány szexmunkás jár egyetemre vagy főiskolára. A felsőfokú tanulmányaikat végző vagy már diplomás prostituáltak az egyesület tapasztalatai szerint önállóan dolgoznak, és sokszor ők maguk kérnek információt vagy segítséget az egyesülettől.
„Ezek a lányok általában normális családi háttérrel rendelkeznek, nem jellemző a gyerekkori bántalmazás vagy durva trauma sem” – mondja Nagy Szilvia, aki szerzőtársával, Szabó Eszter Annával írt könyvet a testüket áruba bocsátó egyetemistákról. „Van, akinek tandíjra kell a pénz, másoknak drága ételekre és ruhára, de legtöbben úgy gondolják, hogy inkább ezt csinálják, semmint hogy elmenjenek például konyhai mosogatónak” – mondja az Egyetemista lány támogatót keres című könyv szerzője.
| Nem csak itthon |
Egyes becslések szerint Franciaországban 40 ezer fiú és lány fizeti egyetemi tanulmányait prostitúcióból származó bevételekből, két éve hatalmas port kavart Laura D Szex és tandíj – Egy diákprostituált igaz története című könyve. Nagy-Britanniában tizennégy év alatt duplájára nőtt a szexből élő egyetemisták száma. A külföldi helyzetről itt olvashattok. |
„A legnagyobb problémát az okozza nekik, hogy folyamatosan fejben kell tartaniuk, kinek mit hazudtak” – teszi hozzá Nagy Szilvia. Interjúalanyaik között volt olyan, akinek az édesanyja tudta, miből él, sőt keresete egy részéből újították fel otthon a konyhát. Egy másik interjúalany férje is tudja, miből élnek.
A lányok napirendje hasonló: délelőtt az egyetemen vannak, délután pedig a kuncsaftokat fogadják. Itthon havi két-háromszázezret keresnek havonta, míg Svájcban négy-öt nap alatt összeszednek ugyanennyi pénzt – akár a vizsgaidőszakban is kimennek külföldre, ahol hét-, tíz- és tizennégy napos „turnusokban” dolgoznak.
Elég volt, abbahagyták
„Nem voltam túl izmos, és a barátnőm sem az a 90-60-90-es bombázó, ez meg is látszódott azon, hogy mennyire voltunk kapósak. Amikor felköltöztünk Budapestre, ugyanannál a cégnél folytattuk a munkát, valamivel többet is kerestünk” – mondja Attila a „kamerás munkáról”.
A munkatársaik között voltak mezőgazdasági munkások, de volt geológiát, sőt teológiát tanuló egyetemista is. „Megkérdeztem néha magamtól: hova kerültem?” – meséli. Nem tartottak attól, hogy egyszer egy ismerős kattint majd az oldalra, és a szüleik sem tudtak a másodállásról, néhány közelebbi barátot azonban beavattak. Végül mindkettejüknek elege lett a munkából, Attila ma grafikusként dolgozik, barátnője pedig a családi vállalkozásban segít.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
