Információink szerint a budapesti felsőoktatási intézmények mellett a piliscsabai campusszal is rendelkező Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a gödöllői központú Szent István Egyetem is a „budapesti egyetemi együttműködési zóna” tagja lenne.
Az erőforrás-minisztériumban kidolgozott felsőoktatási fejlesztési tervezet korábbi verzióiban még az állt, hogy tizenhárom felsőoktatási pólusba sorolják az állami fenntartású egyetemeket és főiskolákat.
Külön-külön pólusként működött volna a Semmelweis Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola a Szolnoki Főiskolával, az Óbudai Egyetem pedig a Dunaújvárosi Főiskolával alkotott volna egy pólust. Az akkori tervek egyetlen olyan felsőoktatási intézménnyel számoltak, amelynek karait nem egy, hanem két pólushoz csatolták volna: a Corvinus, amelynek budai karai a közép-magyarországi agrárközponthoz, a társadalomtudományi, közgazdaság- és gazdálkodástudományi kar pedig a Műegyetemhez került volna.
A Budapesti Corvinus Egyetem rektora szerint az, hogy egy új, budapesti felsőoktatási zóna létrehozásában gondolkodik a tárca, azt jelenti, hogy lekerült a napirendről a Corvinus-karok kettébontásának terve. Rostoványi Zsolt úgy véli, érvelésük célt ért, a minisztérium belátta, hogy az intézmények egységét meg kell tartani.
József Nádor Egyetem – lesz, nem lesz?
Rostoványi Zsolt azt mondja, bár az államtitkárság hivatalosan mindvégig cáfolta a Corvinus „szétdarabolását” – hangsúlyozva, hogy a pólusokra osztás nem jelent integrációt –, ő is hallott olyan tervekről, amelyek alapján a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Corvinus három pesti karának egybeolvasztásával József Nádor Egyetem néven egy új, műszaki-közgazdasági képzéseket indító intézményt hoztak volna létre.
|
A Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet már 1934-ben is költségcsökkentési céllal hozták létre. A József Műegyetemet (a BME elődjét), a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolát, az Állatorvosi Főiskolát és a tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kart egyesítő egyetem akkor a legnagyobb felsőoktatási intézmény volt Magyarországon. Bár másfél évtizedig sem működött – 1948-ig – a név újra és újra előkerült, a kilencvenes években is gondolkodtak a József Nádor Egyetem feltámasztásán – akkor a Közgáz és a Műegyetem egybeolvasztásával. |
A Corvinus rektora szerint mindkét intézmény ellenzi a József Nádor Egyetem létrehozását. „Ez annak idején egy egészen más feltételek mellett működő intézmény volt, ma már megváltoztak a viszonyok. A Műegyetem és a Corvinus mára márkanévvé vált mind Magyarországon, mind külföldön. Egy esetleges névváltoztatás esetén ez a presztízs megszűnne, a jelenlegi rangot és kapcsolatrendszert többéves megfeszített munkával lehetne csak visszaállítani” – magyarázza.
Egyelőre nem lesz magánegyetem a Corvinus
A felsőoktatási rendszer átalakításának és a finanszírozási gondok megjelenésének hírére olyan információk is szárnyra kaptak, miszerint a Corvinus magánintézményként működne tovább. Bár Rostoványi Zsolt elismeri, hogy az utóbbi hónapok változásai „új lendületet adtak” az elképzelésnek, rövid távon nem tartja megvalósíthatónak.
Hallgatói akció 2011 májusában. Először egy éve került nyilvánosságra olyan terv, amely a Corvinus feldarabolásával számolt
MTI
„Már a kilencvenes évek közepén felmerült, hogy külföldi mintára business schoolként működhetne az akkor Közgazdaságtudományi Egyetem, a kérdés azonban lekerült a napirendről. A jelenlegi pénzügyi problémák azonban egyértelművé teszik, hogy nemcsak a Corvinusnak, hanem a többi egyetemnek is többpillérű, többlábú finanszírozásban kell gondolkodnia” – mondja, hozzátéve, ez egyrészt a magántőke nagyobb mértékű bevonását jelenti, másrészt a vállalkozási tevékenység elindítását, ezt ugyanis az államháztartási törvény módosításai valószínűleg lehetővé teszik majd.
Egyetemi hálózat: ez a megoldás?
A finanszírozási gondokra megoldást jelenthetne az egyetemek együttműködése is – úgy tűnik, ezt a nagy egyetemek a kormányzati szándéktól függetlenül is felismerték, és önálló szervezkedésbe kezdtek, egyre jobban körvonalazódnak a budapesti egyetemi szövetség keretei. Mészáros Tamás, a Corvinus Egyetem volt rektora már tavaly májusban felvetette az oktatási államtitkárnak a fővárosi egyetemi hálózat ötletét, a háttérben el is indult a párbeszéd.
„Hónapok óta folyamatos a konzultáció az intézmények között. Jelenleg az intézményfejlesztési tervek egyeztetése folyik, ezek alapján a budapesti egyetemek – integritásuk és szervezeti függetlenségül megőrzésével – az eddigi együttműködések folytatásának formáit sorra veszik” – mondja Fábri György, az ELTE rektorhelyettese.
|
A kilencvenes években a Közgáz, a Kertészeti Egyetem, az Állatorvosi Egyetem és az Államigazgatási Főiskola részvételével már létrejött egy hasonló intézményi hálózat. Több évig működött, ám nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: érdemi eredményeket nem tudott elérni, így sorban léptek ki az intézmények. |
A Corvinus rektora szerint egy ilyen kezdeményezés sikere kizárólag a résztvevők akaratától függ, de a nehéz gazdasági helyzet is indokolja az intézmények szorosabb együttműködését. „Az ésszerűsítés, minőségnövelés és nemzetköziesedés fontos célkitűzése a felsőoktatás átalakításának, összefogva hatékonyabban láthatunk neki a megvalósításuknak. Az intézmények közösen léphetnek fel a nemzetközi színtéren, közös programokat indíthatnak, együttműködhetnek a kutatás és a szolgáltatások terén” – sorolta az előnyöket Rostoványi Zsolt.
Az első tervekben még négy intézmény – a Corvinus, az ELTE, a Műegyetem és a Semmelweis Egyetem – szövetsége szerepelt, mára azonban a koncepciót az egész fővárosra kiterjesztették, és a többi intézményt is bevonták. Rostoványi Zsolt elképzelhetőnek tartja, hogy a budapesti egyetemek már szeptembertől erősíthetik az együttműködésüket.
