Információink szerint a budapesti felsőoktatási intézmények mellett a piliscsabai campusszal is rendelkező Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a gödöllői központú Szent István Egyetem is a „budapesti egyetemi együttműködési zóna” tagja lenne.

Az erőforrás-minisztériumban kidolgozott felsőoktatási fejlesztési tervezet korábbi verzióiban még az állt, hogy tizenhárom felsőoktatási pólusba sorolják az állami fenntartású egyetemeket és főiskolákat.

Külön-külön pólusként működött volna a Semmelweis Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola a Szolnoki Főiskolával, az Óbudai Egyetem pedig a Dunaújvárosi Főiskolával alkotott volna egy pólust. Az akkori tervek egyetlen olyan felsőoktatási intézménnyel számoltak, amelynek karait nem egy, hanem két pólushoz csatolták volna: a Corvinus, amelynek budai karai a közép-magyarországi agrárközponthoz, a társadalomtudományi, közgazdaság- és gazdálkodástudományi kar pedig a Műegyetemhez került volna.

A Budapesti Corvinus Egyetem rektora szerint az, hogy egy új, budapesti felsőoktatási zóna létrehozásában gondolkodik a tárca, azt jelenti, hogy lekerült a napirendről a Corvinus-karok kettébontásának terve. Rostoványi Zsolt úgy véli, érvelésük célt ért, a minisztérium belátta, hogy az intézmények egységét meg kell tartani.

József Nádor Egyetem – lesz, nem lesz?

Rostoványi Zsolt azt mondja, bár az államtitkárság hivatalosan mindvégig cáfolta a Corvinus „szétdarabolását” – hangsúlyozva, hogy a pólusokra osztás nem jelent integrációt –, ő is hallott olyan tervekről, amelyek alapján a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Corvinus három pesti karának egybeolvasztásával József Nádor Egyetem néven egy új, műszaki-közgazdasági képzéseket indító intézményt hoztak volna létre.

A Corvinus rektora szerint mindkét intézmény ellenzi a József Nádor Egyetem létrehozását. „Ez annak idején egy egészen más feltételek mellett működő intézmény volt, ma már megváltoztak a viszonyok. A Műegyetem és a Corvinus mára márkanévvé vált mind Magyarországon, mind külföldön. Egy esetleges névváltoztatás esetén ez a presztízs megszűnne, a jelenlegi rangot és kapcsolatrendszert többéves megfeszített munkával lehetne csak visszaállítani” – magyarázza.

Egyelőre nem lesz magánegyetem a Corvinus

A felsőoktatási rendszer átalakításának és a finanszírozási gondok megjelenésének hírére olyan információk is szárnyra kaptak, miszerint a Corvinus magánintézményként működne tovább. Bár Rostoványi Zsolt elismeri, hogy az utóbbi hónapok változásai „új lendületet adtak” az elképzelésnek, rövid távon nem tartja megvalósíthatónak.

„Már a kilencvenes évek közepén felmerült, hogy külföldi mintára business schoolként működhetne az akkor Közgazdaságtudományi Egyetem, a kérdés azonban lekerült a napirendről. A jelenlegi pénzügyi problémák azonban egyértelművé teszik, hogy nemcsak a Corvinusnak, hanem a többi egyetemnek is többpillérű, többlábú finanszírozásban kell gondolkodnia” – mondja, hozzátéve, ez egyrészt a magántőke nagyobb mértékű bevonását jelenti, másrészt a vállalkozási tevékenység elindítását, ezt ugyanis az államháztartási törvény módosításai valószínűleg lehetővé teszik majd.

Egyetemi hálózat: ez a megoldás?

A finanszírozási gondokra megoldást jelenthetne az egyetemek együttműködése is – úgy tűnik, ezt a nagy egyetemek a kormányzati szándéktól függetlenül is felismerték, és önálló szervezkedésbe kezdtek, egyre jobban körvonalazódnak a budapesti egyetemi szövetség keretei. Mészáros Tamás, a Corvinus Egyetem volt rektora már tavaly májusban felvetette az oktatási államtitkárnak a fővárosi egyetemi hálózat ötletét, a háttérben el is indult a párbeszéd.

„Hónapok óta folyamatos a konzultáció az intézmények között. Jelenleg az intézményfejlesztési tervek egyeztetése folyik, ezek alapján a budapesti egyetemek – integritásuk és szervezeti függetlenségül megőrzésével – az eddigi együttműködések folytatásának formáit sorra veszik” – mondja Fábri György, az ELTE rektorhelyettese.

A Corvinus rektora szerint egy ilyen kezdeményezés sikere kizárólag a résztvevők akaratától függ, de a nehéz gazdasági helyzet is indokolja az intézmények szorosabb együttműködését. „Az ésszerűsítés, minőségnövelés és nemzetköziesedés fontos célkitűzése a felsőoktatás átalakításának, összefogva hatékonyabban láthatunk neki a megvalósításuknak. Az intézmények közösen léphetnek fel a nemzetközi színtéren, közös programokat indíthatnak, együttműködhetnek a kutatás és a szolgáltatások terén” – sorolta az előnyöket Rostoványi Zsolt.  

Az első tervekben még négy intézmény – a Corvinus, az ELTE, a Műegyetem és a Semmelweis Egyetem – szövetsége szerepelt, mára azonban a koncepciót az egész fővárosra kiterjesztették, és a többi intézményt is bevonták. Rostoványi Zsolt elképzelhetőnek tartja, hogy a budapesti egyetemek már szeptembertől erősíthetik az együttműködésüket.