Az újságíró a hallgatói önkormányzat átláthatatlan működését kritizálta, az egyetemi oktatók szerint az egyetemnek inkább ezzel kellene foglalkoznia, nem az újságíróval.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, Szalai Balázstól, az Átlátszó Oktatás újságírójától 340 ezer forintot követel a bíróság és az egyetem, miután másodfokon már őt marasztalták el az egyetem jó hírének megsértésében. A pénzt közösségi adakozásokból néhány nap alatt előteremtette, a másodfokú ítéletet megtámadta a Kúrián.
Az Oktatói Hálózat szegedi csoportja az ügyben szerdán közleményt adott ki, melyben megütközésüknek adtak hangot amiatt, ami az újságíróval történik.
Vajon helyénvaló-e, hogy a HÖK által felkért ügyvéd az egyetem vezetésének megbízásával – így bizonyos értelemben az egyetemi polgárok összességének nevében – próbálja ellehetetleníteni az újságírók tényfeltáró munkáját? Miért egyértelmű az egyetem vezetői számára, hogy intézményünk jó hírnevét az alaposan dokumentált cikkeket író újságíró ássa alá, s nem a [hallgatói önkormányzati] alapítványok és cégek szövevényes hálózatát működtető HÖK-elnök?
Miért volt szükségszerű és elkerülhetetlen, hogy az egyetem, az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező SZTE EHÖK-öt így kisegítve, felperesi szerepet vállaljon egy olyan ügyben, ahol az információs szabadság egészen nyilvánvaló korlátozásáról van szó? Hogyan érezze magát az egyetemi polgár, amikor az interneten keringő hivatalos dokumentumokon azt látja, hogy intézménye “végrehajtást kér” a munkáját végző újságíró ellen?
- írják közleményükben.
Lecsúsztatok az álomiskolátokról? Felvettek benneteket egy hátrébb sorolt iskolába, de közben meggondoltátok magatokat? Vagy esetleg sehova sem kerültetek be az általános felvételi eljárásban? Mutatjuk, mely topgimnáziumokban és technikumokban maradtak még üres férőhelyek a rendkívüli felvételin.
A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint az elsők között merült fel a neve az oktatási minisztérium államtitkári pozícióival kapcsolatban, hivatalos felkérést azonban végül nem kapott. A kormány cáfolta Pilz értesüléseit.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
