Az újságíró a hallgatói önkormányzat átláthatatlan működését kritizálta, az egyetemi oktatók szerint az egyetemnek inkább ezzel kellene foglalkoznia, nem az újságíróval.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, Szalai Balázstól, az Átlátszó Oktatás újságírójától 340 ezer forintot követel a bíróság és az egyetem, miután másodfokon már őt marasztalták el az egyetem jó hírének megsértésében. A pénzt közösségi adakozásokból néhány nap alatt előteremtette, a másodfokú ítéletet megtámadta a Kúrián.
Az Oktatói Hálózat szegedi csoportja az ügyben szerdán közleményt adott ki, melyben megütközésüknek adtak hangot amiatt, ami az újságíróval történik.
Vajon helyénvaló-e, hogy a HÖK által felkért ügyvéd az egyetem vezetésének megbízásával – így bizonyos értelemben az egyetemi polgárok összességének nevében – próbálja ellehetetleníteni az újságírók tényfeltáró munkáját? Miért egyértelmű az egyetem vezetői számára, hogy intézményünk jó hírnevét az alaposan dokumentált cikkeket író újságíró ássa alá, s nem a [hallgatói önkormányzati] alapítványok és cégek szövevényes hálózatát működtető HÖK-elnök?
Miért volt szükségszerű és elkerülhetetlen, hogy az egyetem, az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező SZTE EHÖK-öt így kisegítve, felperesi szerepet vállaljon egy olyan ügyben, ahol az információs szabadság egészen nyilvánvaló korlátozásáról van szó? Hogyan érezze magát az egyetemi polgár, amikor az interneten keringő hivatalos dokumentumokon azt látja, hogy intézménye “végrehajtást kér” a munkáját végző újságíró ellen?
- írják közleményükben.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
