Az újságíró a hallgatói önkormányzat átláthatatlan működését kritizálta, az egyetemi oktatók szerint az egyetemnek inkább ezzel kellene foglalkoznia, nem az újságíróval.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, Szalai Balázstól, az Átlátszó Oktatás újságírójától 340 ezer forintot követel a bíróság és az egyetem, miután másodfokon már őt marasztalták el az egyetem jó hírének megsértésében. A pénzt közösségi adakozásokból néhány nap alatt előteremtette, a másodfokú ítéletet megtámadta a Kúrián.
Az Oktatói Hálózat szegedi csoportja az ügyben szerdán közleményt adott ki, melyben megütközésüknek adtak hangot amiatt, ami az újságíróval történik.
Vajon helyénvaló-e, hogy a HÖK által felkért ügyvéd az egyetem vezetésének megbízásával – így bizonyos értelemben az egyetemi polgárok összességének nevében – próbálja ellehetetleníteni az újságírók tényfeltáró munkáját? Miért egyértelmű az egyetem vezetői számára, hogy intézményünk jó hírnevét az alaposan dokumentált cikkeket író újságíró ássa alá, s nem a [hallgatói önkormányzati] alapítványok és cégek szövevényes hálózatát működtető HÖK-elnök?
Miért volt szükségszerű és elkerülhetetlen, hogy az egyetem, az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező SZTE EHÖK-öt így kisegítve, felperesi szerepet vállaljon egy olyan ügyben, ahol az információs szabadság egészen nyilvánvaló korlátozásáról van szó? Hogyan érezze magát az egyetemi polgár, amikor az interneten keringő hivatalos dokumentumokon azt látja, hogy intézménye “végrehajtást kér” a munkáját végző újságíró ellen?
- írják közleményükben.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
