Egyetemi oktatók ítélték el, hogy a szegedi egyetem pénzt követelt egy újságírón

Az újságíró a hallgatói önkormányzat átláthatatlan működését kritizálta, az egyetemi oktatók szerint az egyetemnek inkább ezzel kellene foglalkoznia, nem az újságíróval.

  • Eduline
Wikipedia

Ahogy korábban beszámoltunk róla, Szalai Balázstól, az Átlátszó Oktatás újságírójától 340 ezer forintot követel a bíróság és az egyetem, miután másodfokon már őt marasztalták el az egyetem jó hírének megsértésében. A pénzt közösségi adakozásokból néhány nap alatt előteremtette, a másodfokú ítéletet megtámadta a Kúrián.

Kritizálta a HÖK-öt, de összedobták az újságíró bírságát

Az Oktatói Hálózat szegedi csoportja az ügyben szerdán közleményt adott ki, melyben megütközésüknek adtak hangot amiatt, ami az újságíróval történik.

Vajon helyénvaló-e, hogy a HÖK által felkért ügyvéd az egyetem vezetésének megbízásával – így bizonyos értelemben az egyetemi polgárok összességének nevében – próbálja ellehetetleníteni az újságírók tényfeltáró munkáját? Miért egyértelmű az egyetem vezetői számára, hogy intézményünk jó hírnevét az alaposan dokumentált cikkeket író újságíró ássa alá, s nem a [hallgatói önkormányzati] alapítványok és cégek szövevényes hálózatát működtető HÖK-elnök?

Miért volt szükségszerű és elkerülhetetlen, hogy az egyetem, az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező SZTE EHÖK-öt így kisegítve, felperesi szerepet vállaljon egy olyan ügyben, ahol az információs szabadság egészen nyilvánvaló korlátozásáról van szó? Hogyan érezze magát az egyetemi polgár, amikor az interneten keringő hivatalos dokumentumokon azt látja, hogy intézménye “végrehajtást kér” a munkáját végző újságíró ellen?

- írják közleményükben.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.