Egyetemi oktatók ítélték el, hogy a szegedi egyetem pénzt követelt egy újságírón

Az újságíró a hallgatói önkormányzat átláthatatlan működését kritizálta, az egyetemi oktatók szerint az egyetemnek inkább ezzel kellene foglalkoznia, nem az újságíróval.

  • Eduline
Wikipedia

Ahogy korábban beszámoltunk róla, Szalai Balázstól, az Átlátszó Oktatás újságírójától 340 ezer forintot követel a bíróság és az egyetem, miután másodfokon már őt marasztalták el az egyetem jó hírének megsértésében. A pénzt közösségi adakozásokból néhány nap alatt előteremtette, a másodfokú ítéletet megtámadta a Kúrián.

Kritizálta a HÖK-öt, de összedobták az újságíró bírságát

Az Oktatói Hálózat szegedi csoportja az ügyben szerdán közleményt adott ki, melyben megütközésüknek adtak hangot amiatt, ami az újságíróval történik.

Vajon helyénvaló-e, hogy a HÖK által felkért ügyvéd az egyetem vezetésének megbízásával – így bizonyos értelemben az egyetemi polgárok összességének nevében – próbálja ellehetetleníteni az újságírók tényfeltáró munkáját? Miért egyértelmű az egyetem vezetői számára, hogy intézményünk jó hírnevét az alaposan dokumentált cikkeket író újságíró ássa alá, s nem a [hallgatói önkormányzati] alapítványok és cégek szövevényes hálózatát működtető HÖK-elnök?

Miért volt szükségszerű és elkerülhetetlen, hogy az egyetem, az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező SZTE EHÖK-öt így kisegítve, felperesi szerepet vállaljon egy olyan ügyben, ahol az információs szabadság egészen nyilvánvaló korlátozásáról van szó? Hogyan érezze magát az egyetemi polgár, amikor az interneten keringő hivatalos dokumentumokon azt látja, hogy intézménye “végrehajtást kér” a munkáját végző újságíró ellen?

- írják közleményükben.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.