Egyetemi kutatók a konyhában – furcsa ételversenyt hirdettek Washingtonban

Különleges fogások kerülnek az asztalra idén júniusban egy rendhagyó washingtoni ételversenyen, ahol a szakácsok...

  • MTI

Különleges fogások kerülnek az asztalra idén júniusban egy rendhagyó washingtoni ételversenyen, ahol a szakácsok ezúttal fiziológusok és biológusok lesznek, a fődíj pedig nem kevesebb, mint egymillió dollár – és a remény, hogy mindössze egy tál étellel sikerül megváltoztatni a világot.

A szabályok egyszerűek: olyan grillcsirkét kell felszolgálni a bíráknak, amely küllemében, ízében és állagában is a megszólalásig hasonlít az eredetihez, mindössze annyi különbséggel, az alapanyag soha nem élt, és mozgott.

Öt évvel ezelőtt különleges versenykiírással hozta lázba a tudóstársadalmat a világ legnagyobb állatvédő szervezeteként számon tartott PETA (Emberek az Állatokkal Való Etikus Bánásmódért): egymillió dollár üti a markát annak a kutatónak, aki 2012. június 30-áig bebizonyítja, hogy képes kereskedelmi mennyiségben előállítani „mesterséges csirkehúst”, amely minden tekintetben hasonlít az igazira, kivéve a származását.

„Tényleg nem tudjuk, hogy végül ki fog előrukkolni a nyertes fogással – húzta alá Ingrid Newkirk, a szervezet elnöke és alapítója a The Guardian című brit lapnak. – Öt évvel ezelőtt még azt mondtam volna, hogy valószínűleg senki, de ma már másképp áll a helyzet. Komoly esély van rá, hogy valaki igenis elviszi a fődíjat. A kutatók nagyon csendben és persze a legnagyobb titoktartás közepette dolgoznak. De annyi biztos, hogy folyamatosan döntik le az akadályokat és haladnak előre, ezért nagyon optimisták vagyunk.” 

A mesterséges hús előállításáért folyó verseny élén jelenleg a hollandiai Maastrichti Egyetem keringésfiziológiával foglalkozó tanszékének vezetője, Mark Post áll, akinek már sikerült laboratóriumi körülmények között előállítania néhány centiméteres marhahús csíkokat, és ígérete szerint még az idén elkészíti az első „mesterséges marhaburgert”.

Ezzel persze nem nyerheti meg a PETA versenyét, hiszen a kiírás szintetikus csirke-, nem pedig marhahúsra szól. A biztató eredmények ellenére azonban a kutató elárulta, hogy a módszer rendkívül lassú, és úgy tűnik, hogy az eddig elértnél vastagabb, illetve nagyobb mennyiségű hús előállítása még nehezebb feladat lesz.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.