Egyetemi kutatók a konyhában – furcsa ételversenyt hirdettek Washingtonban

Különleges fogások kerülnek az asztalra idén júniusban egy rendhagyó washingtoni ételversenyen, ahol a szakácsok...

  • MTI

Különleges fogások kerülnek az asztalra idén júniusban egy rendhagyó washingtoni ételversenyen, ahol a szakácsok ezúttal fiziológusok és biológusok lesznek, a fődíj pedig nem kevesebb, mint egymillió dollár – és a remény, hogy mindössze egy tál étellel sikerül megváltoztatni a világot.

A szabályok egyszerűek: olyan grillcsirkét kell felszolgálni a bíráknak, amely küllemében, ízében és állagában is a megszólalásig hasonlít az eredetihez, mindössze annyi különbséggel, az alapanyag soha nem élt, és mozgott.

Öt évvel ezelőtt különleges versenykiírással hozta lázba a tudóstársadalmat a világ legnagyobb állatvédő szervezeteként számon tartott PETA (Emberek az Állatokkal Való Etikus Bánásmódért): egymillió dollár üti a markát annak a kutatónak, aki 2012. június 30-áig bebizonyítja, hogy képes kereskedelmi mennyiségben előállítani „mesterséges csirkehúst”, amely minden tekintetben hasonlít az igazira, kivéve a származását.

„Tényleg nem tudjuk, hogy végül ki fog előrukkolni a nyertes fogással – húzta alá Ingrid Newkirk, a szervezet elnöke és alapítója a The Guardian című brit lapnak. – Öt évvel ezelőtt még azt mondtam volna, hogy valószínűleg senki, de ma már másképp áll a helyzet. Komoly esély van rá, hogy valaki igenis elviszi a fődíjat. A kutatók nagyon csendben és persze a legnagyobb titoktartás közepette dolgoznak. De annyi biztos, hogy folyamatosan döntik le az akadályokat és haladnak előre, ezért nagyon optimisták vagyunk.” 

A mesterséges hús előállításáért folyó verseny élén jelenleg a hollandiai Maastrichti Egyetem keringésfiziológiával foglalkozó tanszékének vezetője, Mark Post áll, akinek már sikerült laboratóriumi körülmények között előállítania néhány centiméteres marhahús csíkokat, és ígérete szerint még az idén elkészíti az első „mesterséges marhaburgert”.

Ezzel persze nem nyerheti meg a PETA versenyét, hiszen a kiírás szintetikus csirke-, nem pedig marhahúsra szól. A biztató eredmények ellenére azonban a kutató elárulta, hogy a módszer rendkívül lassú, és úgy tűnik, hogy az eddig elértnél vastagabb, illetve nagyobb mennyiségű hús előállítása még nehezebb feladat lesz.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.