Ukrán hallgató védi meg a CEU-t

A hónap elején egy Figyelő-cikk kapcsán felmerült, hogy a kormány nekimenne a Közép-európai Egyetemnek.

  • Eduline
CEU

A hónap elején egy Figyelő-cikk kapcsán felmerült, hogy a kormány nekimenne a Közép-európai Egyetemnek. Bár ezt senki sem erősítette meg, az egyetem azt közölte, hogy továbbra is jó viszonyra törekednek a kormánnyal, egy ukrán hallgató levelet tett közzé Facebook-oldalán a CEU védelmében.

Margaryta Rymarenko arról ír, hogy számára a CEU nem csak egy intézmény, itt vannak ugyanis a barátai, ez a közösség pedig majdnem egy család. A diák ezután az egyetemen szerzett élményeiről ír, és arról, mennyire szereti Magyarországot.

A levél végén megjegyzi, hogy nem tudja, a magyar hatóságok mit gondolnak a CEU-ról, de sokan külföldön az intézményen keresztül ismerik Magyarországot, és ezzel pozitív kép él a fejükben. Reméli, hogy nem ássák ezt alá azzal, hogy kiszorítják az országból az egyetemet.

A hazai közéletben egyre többször merül fel Soros György neve, főleg a kormánypárti médiában és fideszes politikusok szájából hallani negatívumokat az egyetemet is alapító üzletemberrel kapcsolatban.

(444)

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.