Egy kapcsolat vége? Visszaszólt a GTK a BME rektorának

Egyre reménytelenebbnek látják, hogy megegyezzenek a rektorral a BME-n maradásról. Rengeteg szak kerülhet át az ELTE-hez.

  • Eduline
Asszonyi Eszter

Visszautasítjuk a BME rektorának a közelmúltban nyilvánosságra hozott, félrevezető, hangulatkeltő, Karunkat lejárató és megosztó nyilatkozatait.

- kezdődik a GTK oktatói és hallgatói közösségének levele, melyet vasárnap a kar honlapján tettek közzé. Józsa János rektor egy pénteken közölt interjúban élesen kritizálta a GTK hozzáállását a belső viták rendezésében - bár maga bocsátotta el Andor György dékánt. A rektor a GTK tudományos eredményeit is kétségbe vonta, szakmaiságukat megkérdőjelezte.

Az ősszel a BME szenátusán vitára benyújtott A GTK helyzete című dokumentumban megfogalmazottakra szerintük nem kaptak érdemi választ, ez is szerepet játszott abban, hogy jelenleg az ELTE-re való költözés mellett állnak. A dokumentumban megfogalmazott 5 fő probléma mellé ráadásul bejött Andor elbocsátása.

Mélységesen felháborítónak tartjuk, hogy a szerdán, 1371 támogató aláírás kíséretében átadott követeléseinkre a rektor azóta sem válaszolt. A Hallgatói Képviselet számára ebből az látszik, hogy rektor úr nem kíván foglalkozni az általa teremtett kétségbeejtő helyzettel.

A helyzet azonban szerintük már nem csak kétségbe ejtő, hanem reménytelen. Ezt súlyosbítja az is, hogy eredményeikre is kritikákat kaptak a rektortól, pedig a HVG Diploma 2017 rangsorában minden gazdasági mutatóban dobogós a BME GTK.

Ők előre szóltak, hogy ha figyelmen kívül hagyják a kéréseiket, akkor távoznak. A rektori nyilatkozatokat követően úgy tűnik, hogy még elszántabbak a távozás kapcsán. Egy ilyen hatalmas és összetett szervezet esetén, mint a BME, rengeteg kárt okozhat az olyan vezetői magatartás, amely a problémákat elkendőzi, a kritikákat megfogalmazókat ellehetetleníti, a szakértelmet pedig egyre inkább a rektorhoz való hűséggel helyettesíti.

Megítélésük szerint egyszerűbb lenne a viszonyokat rendezni a BME-n belül, ám a rektori vezetés problémakezelési módszerei ezt ellehetetlenítik. Ezzel szemben a GTK által megismert tervek sokkal jobb lehetőséget biztosítanak a működésre és a fejlődésre az ELTE keretein belül, mint a BME-n.

Az átalakulásban az Üzleti Tudományok, a Közgazdaságtudományi, a Társadalomismeret intézetek és az Ergonómia és Pszichológia Tanszék vehet részt, amennyiben végleg eldől, hogy nem találnak megoldást a BME-vel. Ez azt jelenti, hogy az ELTR-re költözhet a közgazdasági, műszaki menedzser, kommunikáció- és médiatudomány, valamint a pszichológia alap- és mesterszak, azaz a tanár szakos hallgatókon kívül a teljes alap- és mesterszakos hallgatói közösség.

A BME-n maradhat továbbra is a Idegen Nyelvi Központ, Testnevelési Központ, Tanárképző Központ, valamint a hozzá kapcsolódó Műszaki Pedagógia Tanszék és más szervezeti egységek. Egyik egység sem szeretné a szétválást, és a közlemény szerint kényelmetlen is nyilatkozniuk a kar jövőjéről, ugyanis sem a BME-nek, sem a GTK többi egységének nem kívánnak hátrányos döntést hozni. Az oktatói közösség is megosztott, valaki továbbra is a BME-n szeretne tanítani, valaki vegyesen az ELTE-n és a BME-n is.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.