Nemi erőszak az ELTE-gólyatáborban: kirúghatnak öt hallgatót

Az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának HÖK-elnöke tudott arról, hogy a fonyódligeti gólyatáborban elkövetett nemi erőszak gyanúsítottja korábban is zsarolt már egy lányt, ennek ellenére engedélyezte, hogy a 38 éves férfi jelen legyen a rendezvényen – derült ki az egyetem tényfeltáró vizsgálatának eredményéből, amelyet szerda délelőtt ismertetett Rónay Zoltán főtitkár. Nyolc hallgató ellen indítanak fegyelmi eljárást, öt egyetemistát el is bocsáthatnak.

  • Eduline
hvg.hu

A főtitkár az egyetem szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, a vizsgálat megállapította, hogy a tanítóképző kar hallgatói önkormányzatának elnöke tudott a gólyatábori nemi erőszakkal gyanúsított férfi múltjáról. A főtitkár a rektornak fegyelmi eljárás elrendelését javasolta, és a legsúlyosabb fegyelmi büntetést kérte – ez azt jelenti, hogy a HÖK-elnököt elbocsáthatják az ELTE-ről.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy egyetemista már tavasszal figyelmeztette a hallgatói önkormányzat elnökét arra, hogy a nemi erőszakkal gyanúsított férfi szexre akarta kényszeríteni. Sajtóhírek szerint egy ottalvós buliban a tudta nélkül fotózta, és a ruháját is felhúzta, így az intim testrészeit is le tudta fényképezni, ezután állítólag megfenyegette a lányt, hogy ha nem fekszik le vele, a képek a közösségi portálokon fognak kikötni. A lány nem adta be a derekát, de feljelentést sem mert tenni.

A nemi erőszakkal gyanúsított férfi ellen - aki az ELTE bölcsészkarának informatikus-könyvtáros szakos hallgatója - is fegyelmi eljárást indított az intézmény, de azt a büntetőeljárás idejére fel kell függeszteniük, később döntenek majd a sorsáról. A 38 éves férfi előzetes letartóztatását a gólyatábori eset után pár nappal elrendelte a Kaposvári Járásbíróság.

Akár már jövő szeptemberben újra ELTE-s lehet a gólyatábori erőszakoló
Mivel a felvételiről nem az egyetemek és főiskolák döntenek, hanem az Oktatási Hivatal, sőt a felsőoktatási intézmények erkölcsi bizonyítványt sem kérhetnek a jelentkezőktől, akár az is előfordulhat, hogy - ha addig lezárul a fegyelmi eljárás - jövő szeptembertől ismét ELTE-s hallgatóként tanulhat a gólyatábori nemi erőszakkal gyanúsított férfi. Ehhez persze újra felvételiznie kell, és újra el kell érnie a szakon meghúzott ponthatárt.

Obszcén dalok az ÁJK-s gólyatáborban: fegyelmi eljárást indítanak

A vizsgálat azt is megállapította, hogy igazak a sajtóhírek: az ELTE ÁJK gólyatáborának résztvevői valóban vulgáris-obszcén dalokat énekeltek. Rónay Zoltán szerint az a három instruktori körös hallgató, aki az indulás előtt szétosztotta a dalok szövegét az elsőéveseknek, fegyelmi vétséget követett el - ellenük, valamint a jogi kar HÖK-elnöke és egyik elnökségi tagja, valamint az ÁJK-s instruktori körök vezetője ellen fegyelmi eljárást kért.

A tényfeltáró bizottság ugyanakkor azt is megállapította, hogy megalázó, személyiségi jogot sértő, szexuális tartalmú játék az idei ÁJK-gólyatáborban nem volt.

Ötpontos intézkedéscsomag az ELTE-től

Fábri György, az ELTE kommunikációért felelős főigazgatója bejelentette: amellett, hogy a tanítóképző és a jogi kar gólyatáborának szervezői, valamint a két kar HÖK-elnöke ellen fegyelmi eljárást indítanak, szigorítják a gólyatáborok szervezésének szabályait. „Csak olyan gólyatábort lehet szervezni, amelynek tartalmi programját – a lehető legrészletesebb leírás alapján – engedélyezi a rektori vezetés” – mondta a főigazgató, hozzátéve: a felsőbbévesek és a gólyák között csak a tanár-diák viszonyhoz hasonló kapcsolat jöhet létre.

Fábri György azt is hozzátette: a hallgatói önkormányzatok működésének szabályozásáról újabb javaslatcsomagot juttatnak el a felsőoktatási államtitkársághoz. „Végig kell gondolni, hogy a HÖK szabályozása hol szorul módosításra. Fontos, hogy ott legyenek az intézmények döntéshozó testületeiben, de az arányokat végig kell gondolni” – mondta.

Az egyetem emellett olyan programokat indít, amelyek erősítik a nemi diszkriminációval szembeni érzékenységet, illetve utógondozási támogatást nyújtanak a bántalmazások áldozatainak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.