Újabb egyetemi világrangsor: nagyot javított az ELTE

A világrangsorban és az európai összesítésben is előrébb lépett az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 2018-as Best Global Universities rangsorban - írja közleményében az egyetem.

  • Eduline
Fazekas

A 2018-as lista alapján az ELTE a magyar egyetemek között továbbra is az első helyen áll, míg az Európában tavaly betöltött 219. helyről, idén a 212-re lépett elő, a világrangsorban pedig csaknem 40 helyet javítva pozícióján az 505.pontról a 466-ra ugrott - írják.

Az intézmény fizika szakja az előkelő 185. helyet vívta ki a világ egyetemi fizikaoktatásában,  a növény- és állattudomány szakterületet a 280., a kémia szakterületet pedig a 489. helyre rangsorolták.

Míg eddig a U.S. News & World Report amerikai oktatáskutató és -elemző kiadócég által közreadott rangsor a világ 65 országának ezer egyetemét hasonlította össze, addig idén már 74 ország 1250 intézményének listáját tették közzé.

Az összesítés elkészítésekor tizenhárom mutatót vizsgálva figyelembe vették többek között az intézmények globális és regionális ismertségét és elismertségét, a kutatói teljesítményt (a publikációk alapján), valamint a nemzetközi együttműködéseket is. A rangsort három amerikai egyetem – a Harvard University, a Massachusetts Institute of Technology és a Stanford University – vezeti.

Itt az új egyetemi rangsor: nyolc magyar egyetem került fel a listára, tarolnak az orosz intézmények

Újabb listát hozott nyilvánosságra a globális felsőoktatási rangsorairól ismert brit Quacquarelli Symonds (QS), ezúttal a feltörekvő európai országok és a közép-ázsiai államok felsőoktatási intézményeit értékelték. Nyolc magyar egyetem került fel a listára, a legjobb eredményt a Szegedi Tudományegyetem érte el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.