Újabb egyetemi világrangsor: nagyot javított az ELTE

A világrangsorban és az európai összesítésben is előrébb lépett az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 2018-as Best Global Universities rangsorban - írja közleményében az egyetem.

  • Eduline
Fazekas

A 2018-as lista alapján az ELTE a magyar egyetemek között továbbra is az első helyen áll, míg az Európában tavaly betöltött 219. helyről, idén a 212-re lépett elő, a világrangsorban pedig csaknem 40 helyet javítva pozícióján az 505.pontról a 466-ra ugrott - írják.

Az intézmény fizika szakja az előkelő 185. helyet vívta ki a világ egyetemi fizikaoktatásában,  a növény- és állattudomány szakterületet a 280., a kémia szakterületet pedig a 489. helyre rangsorolták.

Míg eddig a U.S. News & World Report amerikai oktatáskutató és -elemző kiadócég által közreadott rangsor a világ 65 országának ezer egyetemét hasonlította össze, addig idén már 74 ország 1250 intézményének listáját tették közzé.

Az összesítés elkészítésekor tizenhárom mutatót vizsgálva figyelembe vették többek között az intézmények globális és regionális ismertségét és elismertségét, a kutatói teljesítményt (a publikációk alapján), valamint a nemzetközi együttműködéseket is. A rangsort három amerikai egyetem – a Harvard University, a Massachusetts Institute of Technology és a Stanford University – vezeti.

Itt az új egyetemi rangsor: nyolc magyar egyetem került fel a listára, tarolnak az orosz intézmények

Újabb listát hozott nyilvánosságra a globális felsőoktatási rangsorairól ismert brit Quacquarelli Symonds (QS), ezúttal a feltörekvő európai országok és a közép-ázsiai államok felsőoktatási intézményeit értékelték. Nyolc magyar egyetem került fel a listára, a legjobb eredményt a Szegedi Tudományegyetem érte el.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.