Újabb egyetemi világrangsor: nagyot javított az ELTE

A világrangsorban és az európai összesítésben is előrébb lépett az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 2018-as Best Global Universities rangsorban - írja közleményében az egyetem.

  • Eduline
Fazekas

A 2018-as lista alapján az ELTE a magyar egyetemek között továbbra is az első helyen áll, míg az Európában tavaly betöltött 219. helyről, idén a 212-re lépett elő, a világrangsorban pedig csaknem 40 helyet javítva pozícióján az 505.pontról a 466-ra ugrott - írják.

Az intézmény fizika szakja az előkelő 185. helyet vívta ki a világ egyetemi fizikaoktatásában,  a növény- és állattudomány szakterületet a 280., a kémia szakterületet pedig a 489. helyre rangsorolták.

Míg eddig a U.S. News & World Report amerikai oktatáskutató és -elemző kiadócég által közreadott rangsor a világ 65 országának ezer egyetemét hasonlította össze, addig idén már 74 ország 1250 intézményének listáját tették közzé.

Az összesítés elkészítésekor tizenhárom mutatót vizsgálva figyelembe vették többek között az intézmények globális és regionális ismertségét és elismertségét, a kutatói teljesítményt (a publikációk alapján), valamint a nemzetközi együttműködéseket is. A rangsort három amerikai egyetem – a Harvard University, a Massachusetts Institute of Technology és a Stanford University – vezeti.

Itt az új egyetemi rangsor: nyolc magyar egyetem került fel a listára, tarolnak az orosz intézmények

Újabb listát hozott nyilvánosságra a globális felsőoktatási rangsorairól ismert brit Quacquarelli Symonds (QS), ezúttal a feltörekvő európai országok és a közép-ázsiai államok felsőoktatási intézményeit értékelték. Nyolc magyar egyetem került fel a listára, a legjobb eredményt a Szegedi Tudományegyetem érte el.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.