Az ELTE, a Corvinus és a BME áll a 15-25 évesek által felállított felsőoktatási rangsor élén - derül ki az Ipsos F and F friss felméréséből. A három budapesti egyetemet a nagy vidéki városok tudományegyetemei követik: debrecenit 4, a szegedit 3, a pécsit 2 százalék tartotta a legjobb felsőfokú intézménynek, de a SOTE is érdemi említéseket kapott – 2 százaléktól. A 2012-es egyetemi-főiskolai rangsort itt nézhetitek meg.

A legtöbben, 38 százaléknyian úgy tartják, hogy a munkaerő-felvétel során leginkább az számít, melyik intézményben végzett a pályakezdő. Viszonylag sokaknak, 27 százaléknak az a meglátása, hogy a foglalkoztatók tanúbizonyságot szereznek a jelentkezők gyakorlati felvértezettségéről, míg 19 százalék szerint csak arra figyelnek, hogy diplomája legyen a belépőnek.

A diplomásként elhelyezkedők tapasztalatai valamelyest eltérnek az átlagos véleményektől. Legnagyobb részük, négytizedük azt állítja, hogy a felvételin teljesíteni kell, a leendő munkáltatót érdekli a jelentkező felkészültsége. Egyharmaduk azt vette észre, hogy az intézmény neve számít, míg egyötödük szerint csupán az oklevél megléte - olvasható az összegzésben.

A felmérés szerint csak kevesen, 19 százaléknyian vélekednek úgy, hogy a mai, magyar felsőfokú intézményben szerzett ismeretek nagyon jól hasznosíthatók a munkavégzés során. A többieknek hiányérzetük van: 26 százalék szerint "csak" gondolkodásra tanít a felsőoktatás, további 26 százalék szerint jó alapot biztosít a munka világához, de további kiegészítő tanulmányok szükségesek az érvényesüléshez.

A fiatalok 15 százaléka nem látja, hogy a felsőfokú oktatás válaszolna a gyakorlati kihívásokra. Ez utóbbi, szkeptikus álláspont leginkább azokra jellemző, akik oklevél nélkül dolgoznak. A diplomás munkavállalók relatív többsége – négytizede – úgy érzi, hogy a felsőoktatás inkább csak a gondolkodás képességét fejleszti. Igaz, azok is átlag feletti arányban – 28 százaléknyian – vannak közöttük, akik szerint a képzés teljesen megfelel az igényeknek.