Elítéli a Hallgatói Hálózat blokádját a bölcsészkar dékánja

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bölcsészkarának dékánja elítéli a Hallgatói Hálózat (HaHa) módszereit...

  • Eduline
Stiller Ákos

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bölcsészkarának dékánja elítéli a Hallgatói Hálózat (HaHa) módszereit, véleménye szerint a hétfő délelőtt kezdett egyetemi "blokád" inkább kontraproduktívnak bizonyult. A Hallgatói Hálózat tüntetéséről itt olvashatjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat, a fórumot élőben itt nézhetitek.

Dezső Tamás az MTI-nek hétfő délután nyilatkozva elmondta, hogy délelőtt a HaHa mintegy 20-25 tagja síppal, dobbal és tülkökkel vonult végig az egyetemen, bementek az órákra és megafonokon keresztül igyekeztek hallgatókat verbuválni fórumukhoz. A dékán szerint viszont ez a módszer inkább kontraproduktívnak bizonyult, ugyanis az órákon jelen lévő hallgatók közül sokan nem nézték jó szemmel a tiltakozást, valahol szóváltásra is sor került, maguk a hallgatók szólították fel távozásra a tiltakozókat. Végül a HaHa tagjai 11 órakor félrevonultak egy terembe, ahol 50-60 ember részvételével megtartották fórumukat. 

Az ELTE BTK dékánja kiemelte: abban a hallgatói önkormányzatiságban hisz, ahol minden hallgató választ és választható. Mint kifejtette, karukon kétezer hallgató van, akik maguk közül választanak képviseletet. A HaHának viszont nem látja "ilyen típusú legitimitását, illetve reprezentativitását" - jegyezte meg.

Délután a HaHa által szervezett Deák téri tüntetéséről a mintegy ötszáz résztvevő szintén az ELTE BTK-ra vonult. Dezső Tamás dékán azt mondta: nem tudni, mit terveznek, de kiemelte: a karon nincs olyan terem, ahol elférnének ennyien. Dezső Tamás szerint a legnagyobb baj az, hogy nincs megoldva a tiltakozáshoz csatlakozók személyi biztonsága. Márpedig, ha ennyien bezsúfolódnának egy kisebb terembe, ha valaki rosszul lesz, annak felelőssége a szervezőket terheli.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.