Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bölcsészkarának dékánja elítéli a Hallgatói Hálózat (HaHa) módszereit...
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bölcsészkarának dékánja elítéli a Hallgatói Hálózat (HaHa) módszereit, véleménye szerint a hétfő délelőtt kezdett egyetemi "blokád" inkább kontraproduktívnak bizonyult. A Hallgatói Hálózat tüntetéséről itt olvashatjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat, a fórumot élőben itt nézhetitek.
Dezső Tamás az MTI-nek hétfő délután nyilatkozva elmondta, hogy délelőtt a HaHa mintegy 20-25 tagja síppal, dobbal és tülkökkel vonult végig az egyetemen, bementek az órákra és megafonokon keresztül igyekeztek hallgatókat verbuválni fórumukhoz. A dékán szerint viszont ez a módszer inkább kontraproduktívnak bizonyult, ugyanis az órákon jelen lévő hallgatók közül sokan nem nézték jó szemmel a tiltakozást, valahol szóváltásra is sor került, maguk a hallgatók szólították fel távozásra a tiltakozókat. Végül a HaHa tagjai 11 órakor félrevonultak egy terembe, ahol 50-60 ember részvételével megtartották fórumukat.
Az ELTE BTK dékánja kiemelte: abban a hallgatói önkormányzatiságban hisz, ahol minden hallgató választ és választható. Mint kifejtette, karukon kétezer hallgató van, akik maguk közül választanak képviseletet. A HaHának viszont nem látja "ilyen típusú legitimitását, illetve reprezentativitását" - jegyezte meg.
Délután a HaHa által szervezett Deák téri tüntetéséről a mintegy ötszáz résztvevő szintén az ELTE BTK-ra vonult. Dezső Tamás dékán azt mondta: nem tudni, mit terveznek, de kiemelte: a karon nincs olyan terem, ahol elférnének ennyien. Dezső Tamás szerint a legnagyobb baj az, hogy nincs megoldva a tiltakozáshoz csatlakozók személyi biztonsága. Márpedig, ha ennyien bezsúfolódnának egy kisebb terembe, ha valaki rosszul lesz, annak felelőssége a szervezőket terheli.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
