Azonnali vizsgálat az ELTE-n: egy 2013-as gólyatáborban is történhetett nemi erőszak

Azonnali vizsgálatot rendelt el és várhatóan büntetőfeljelentést fog tenni az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának vezetése az intézmény 2013-as gólyatáborában történtek miatt - közölte Király Miklós dékán szerdán az MTI-vel az Index cikkére reagálva.

  • MTI
Az ELTE jogi kara. Azonnali vizsgálatot rendeltek el a 2013-as gólyatáborban történtek miatt
MTI

A portál egy fővárosi jogi kar gólyatáborában 2013-ban elkövetett, és eddig jogi következmények nélkül maradt nemi erőszakról számolt be. Az intézmény kari vezetése a cikk nyomán a hallgatók megkérdezése után megállapította, hogy az eset valószínűsíthetően az intézmény 2013-as gólyatáborában történt. 

A kar dékánja a megfelelő eljárások megindításához szükséges tények feltárására azonnali vizsgálatot rendelt el és várhatóan büntetőfeljelentést fog tenni - jelezték. A dékán közleményében kiemelte: a jogi kar vezetése a lehetséges büntetőjogi következményeken túl szigorúan el fog járni azokkal szemben is, akik az eset eltussolásában szerepet játszottak. Egyúttal együttérzését fejezik ki az áldozatnak, és mindent el fognak követni, hogy az eljárás során megkíméljék a további szenvedéstől - zárul a közlemény.

Az ELTE rektora szeptember közepén kari szinten már fegyelmi eljárásokat indított az intézmény fonyódligeti és jogász gólyatáboraiban idén történtek miatt; több esetben a legsúlyosabb büntetés, azaz a hallgatói jogviszony megszűnése sem kizárt. Ezek az eljárások még zajlanak.

Fábri György, az ELTE kommunikációs igazgatója a rektori intézkedésekről akkor azt mondta: a jövőben csak úgy rendezhető gólyatábor, ha annak programját a legrészletesebb leírás mellett engedélyezi a rektori vezetés. A közreműködő felsőéveseknek a legszigorúbb szakmai és morális elvárásoknak kell megfelelniük, részvételüket személy szerint az adott kar vezetőinek kell jóváhagyniuk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.