Döbbenetes törlesztést nyög a békéscsabai egyetemi campus

2006-ban 2 milliáros PPP-fejlesztésen esett át a vidéki campus, jóval többet kell visszafizetni.

  • Unyatyinszki György
SZIE

Komoly veszélyben van a békéscsabai felsőoktatás, könnyen lehet, hogy a megyeszékhelyek között az egyetlen lesz az országban, ahol nem működik felsőoktatási intézmény - írtuk korábban. A Szent István Egyetemhez tatozó kar főleg pénzügyi és gazdasági képzései miatt volt népszerű, ám egyre kevesebb felvételiző választja őket, így harmadára esett a hallgatók száma. A SZIE emiatt is szabadulna az egyetemtől, de más nyomós okai is vannak.

2006-ban az MSZP-SZDSZ kormány és a helyi városvezetés a békési intézmény modernizálása érdekében 2 milliárd forint PPP-fejlesztési támogatásról állapodott meg, vagyis garanciákkal a privát szektorból vettek fel pénzt a beruházásra. Azonban a törlesztés döbbenetes mértékű volt egy kisebb vidéki intézményhez képest: évente 300 millió forint - tájékoztatta az Eduline-t a békéscsabai önkormányzat.

Tíz év elteltével a bedőlt PPP-konstrukció miatt a törlesztésből közel 3,6 milliárd forint van hátra, ez 12 évnyi részlet, az eredeti összeg 180 százaléka, több mint másfélszerese. A dolgot csak súlyosbítja, hogy a törlesztést elvileg már tíz éve fizeti az egyetem.

A kormány 2016 év végén több felsőoktatási intézmény bedőlt PPP-konstrukcióját váltotta ki, azonban a pénzosztásból kimaradt a békéscsabai campus. A jelenleg Szarvas Péter (független) polgármester által vezetett önkormányzat a kormánnyal tárgyalásban van, hogy kiváltsák a campus tartozását.

Az önkormányzat több felsőoktatási intézménnyel is tárgyal, hogy vegye át a campust a SZIE-től, azonban a fenti törlesztés mértéke egyik intézmény számára sem lehet túl vonzó.

Még több egyetem PPP-szerződését váltja ki a kormány

Huszonhatot mindenképpen kivált a kormány a fennálló mintegy ötven PPP-konstrukcióból - mondta az oktatásért felelős államtitkár az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában. Palkovics László hétfőn tizenkét, 29 milliárd forint összértékű PPP-konstrukció kiváltásáról írt alá szerződést az érintett felsőoktatási intézmények kancellárjaival.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.