Ügyészségi vizsgálat zajlik Romániában korrupció miatt egy bukaresti magánegyetem oktatói és alkalmazottai ellen...
Ügyészségi vizsgálat zajlik Romániában korrupció miatt egy bukaresti magánegyetem oktatói és alkalmazottai ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy hamisított diplomákat bocsátottak ki.
A legfőbb ügyészség csütörtöki közleménye szerint 40 személyt hallgatott ki a vádhatóság, amely két oktatót, valamint az egyetem hét alkalmazottját gyanúsítja, és náluk házkutatást is tartott. Összesen huszonkét házkutatást jelentettek be, amelyek zömét a bukaresti oktatási intézmény székhelyén tartották.
A román Mediafax hírügynökség úgy tudja, hogy a bukaresti Bioterra nevet viselő magánegyetemről van szó. Az oktatók állítólag azt ígérték a diákoknak, hogy az alapképzés után járó diplomavizsgán a diákok valós tudását érdemtelenül meghaladó jeggyel osztályozzák. Az ügyészség későbbi időpontra ígért részletesebb információkat.
A román felsőoktatásban nem újkeletűek a hasonló botrányok: 2009-ben például kiderült, hogy Románia legnagyobb magánegyeteme, a Spiru Haret engedély nélkül működött évekig, így körülbelül százezer diplomát bocsátott ki törvénytelenül. A mostani botrány által érintett Bioterra egyetem pedig 2000-ben úgy adott ki diplomákat, hogy nem rendelkezett engedéllyel az oktatási minisztérium részéről.
Romániában a magánegyetemek zömét diplomagyáraknak tartják, amelyek meglehetősen jövedelmezők a diákok által fizetett tandíjak miatt. A munkaerőpiacon csekély az elismertsége ezeknek a diplomáknak, a fiatalok számára azonban így is erős csábítást jelent, hogy komoly erőfeszítés nélkül szerezhetnek egyetemi oklevelet.
A tavaly és az idén megcsappant az egyetemi képzésre jogosult fiatalok száma amiatt, hogy katasztrofális eredmények születtek az érettségin. A nyári érettségin a vizsgán megjelent diákoknak csak a 44 százaléka szerepelt sikeresen, az őszi pótérettségin pedig 24 százalékuk vizsgázott sikeresen. Emiatt csökkent a magánegyetemekre jelentkező diákok száma.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
