Ügyészségi vizsgálat zajlik Romániában korrupció miatt egy bukaresti magánegyetem oktatói és alkalmazottai ellen...
Ügyészségi vizsgálat zajlik Romániában korrupció miatt egy bukaresti magánegyetem oktatói és alkalmazottai ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy hamisított diplomákat bocsátottak ki.
A legfőbb ügyészség csütörtöki közleménye szerint 40 személyt hallgatott ki a vádhatóság, amely két oktatót, valamint az egyetem hét alkalmazottját gyanúsítja, és náluk házkutatást is tartott. Összesen huszonkét házkutatást jelentettek be, amelyek zömét a bukaresti oktatási intézmény székhelyén tartották.
A román Mediafax hírügynökség úgy tudja, hogy a bukaresti Bioterra nevet viselő magánegyetemről van szó. Az oktatók állítólag azt ígérték a diákoknak, hogy az alapképzés után járó diplomavizsgán a diákok valós tudását érdemtelenül meghaladó jeggyel osztályozzák. Az ügyészség későbbi időpontra ígért részletesebb információkat.
A román felsőoktatásban nem újkeletűek a hasonló botrányok: 2009-ben például kiderült, hogy Románia legnagyobb magánegyeteme, a Spiru Haret engedély nélkül működött évekig, így körülbelül százezer diplomát bocsátott ki törvénytelenül. A mostani botrány által érintett Bioterra egyetem pedig 2000-ben úgy adott ki diplomákat, hogy nem rendelkezett engedéllyel az oktatási minisztérium részéről.
Romániában a magánegyetemek zömét diplomagyáraknak tartják, amelyek meglehetősen jövedelmezők a diákok által fizetett tandíjak miatt. A munkaerőpiacon csekély az elismertsége ezeknek a diplomáknak, a fiatalok számára azonban így is erős csábítást jelent, hogy komoly erőfeszítés nélkül szerezhetnek egyetemi oklevelet.
A tavaly és az idén megcsappant az egyetemi képzésre jogosult fiatalok száma amiatt, hogy katasztrofális eredmények születtek az érettségin. A nyári érettségin a vizsgán megjelent diákoknak csak a 44 százaléka szerepelt sikeresen, az őszi pótérettségin pedig 24 százalékuk vizsgázott sikeresen. Emiatt csökkent a magánegyetemekre jelentkező diákok száma.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
