Botrány a diplomagyárban: pénzért árulták a diplomákat az egyetemi tanárok

Ügyészségi vizsgálat zajlik Romániában korrupció miatt egy bukaresti magánegyetem oktatói és alkalmazottai ellen...

  • MTI
MTI/Filep István

Ügyészségi vizsgálat zajlik Romániában korrupció miatt egy bukaresti magánegyetem oktatói és alkalmazottai ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy hamisított diplomákat bocsátottak ki.

A legfőbb ügyészség csütörtöki közleménye szerint 40 személyt hallgatott ki a vádhatóság, amely két oktatót, valamint az egyetem hét alkalmazottját gyanúsítja, és náluk házkutatást is tartott. Összesen huszonkét házkutatást jelentettek be, amelyek zömét a bukaresti oktatási intézmény székhelyén tartották.

A román Mediafax hírügynökség úgy tudja, hogy a bukaresti Bioterra nevet viselő magánegyetemről van szó. Az oktatók állítólag azt ígérték a diákoknak, hogy az alapképzés után járó diplomavizsgán a diákok valós tudását érdemtelenül meghaladó jeggyel osztályozzák. Az ügyészség későbbi időpontra ígért részletesebb információkat.

A román felsőoktatásban nem újkeletűek a hasonló botrányok: 2009-ben például kiderült, hogy Románia legnagyobb magánegyeteme, a Spiru Haret engedély nélkül működött évekig, így körülbelül százezer diplomát bocsátott ki törvénytelenül. A mostani botrány által érintett Bioterra egyetem pedig 2000-ben úgy adott ki diplomákat, hogy nem rendelkezett engedéllyel az oktatási minisztérium részéről.

Romániában a magánegyetemek zömét diplomagyáraknak tartják, amelyek meglehetősen jövedelmezők a diákok által fizetett tandíjak miatt. A munkaerőpiacon csekély az elismertsége ezeknek a diplomáknak, a fiatalok számára azonban így is erős csábítást jelent, hogy komoly erőfeszítés nélkül szerezhetnek egyetemi oklevelet.

A tavaly és az idén megcsappant az egyetemi képzésre jogosult fiatalok száma amiatt, hogy katasztrofális eredmények születtek az érettségin. A nyári érettségin a vizsgán megjelent diákoknak csak a 44 százaléka szerepelt sikeresen, az őszi pótérettségin pedig 24 százalékuk vizsgázott sikeresen. Emiatt csökkent a magánegyetemekre jelentkező diákok száma.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.