Ügyészségi vizsgálat zajlik Romániában korrupció miatt egy bukaresti magánegyetem oktatói és alkalmazottai ellen...
Ügyészségi vizsgálat zajlik Romániában korrupció miatt egy bukaresti magánegyetem oktatói és alkalmazottai ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy hamisított diplomákat bocsátottak ki.
A legfőbb ügyészség csütörtöki közleménye szerint 40 személyt hallgatott ki a vádhatóság, amely két oktatót, valamint az egyetem hét alkalmazottját gyanúsítja, és náluk házkutatást is tartott. Összesen huszonkét házkutatást jelentettek be, amelyek zömét a bukaresti oktatási intézmény székhelyén tartották.
A román Mediafax hírügynökség úgy tudja, hogy a bukaresti Bioterra nevet viselő magánegyetemről van szó. Az oktatók állítólag azt ígérték a diákoknak, hogy az alapképzés után járó diplomavizsgán a diákok valós tudását érdemtelenül meghaladó jeggyel osztályozzák. Az ügyészség későbbi időpontra ígért részletesebb információkat.
A román felsőoktatásban nem újkeletűek a hasonló botrányok: 2009-ben például kiderült, hogy Románia legnagyobb magánegyeteme, a Spiru Haret engedély nélkül működött évekig, így körülbelül százezer diplomát bocsátott ki törvénytelenül. A mostani botrány által érintett Bioterra egyetem pedig 2000-ben úgy adott ki diplomákat, hogy nem rendelkezett engedéllyel az oktatási minisztérium részéről.
Romániában a magánegyetemek zömét diplomagyáraknak tartják, amelyek meglehetősen jövedelmezők a diákok által fizetett tandíjak miatt. A munkaerőpiacon csekély az elismertsége ezeknek a diplomáknak, a fiatalok számára azonban így is erős csábítást jelent, hogy komoly erőfeszítés nélkül szerezhetnek egyetemi oklevelet.
A tavaly és az idén megcsappant az egyetemi képzésre jogosult fiatalok száma amiatt, hogy katasztrofális eredmények születtek az érettségin. A nyári érettségin a vizsgán megjelent diákoknak csak a 44 százaléka szerepelt sikeresen, az őszi pótérettségin pedig 24 százalékuk vizsgázott sikeresen. Emiatt csökkent a magánegyetemekre jelentkező diákok száma.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
