Délkelet-Ázsiában akar egyetemet létrehozni a kormány

Megdupláznák a Magyarországon tanuló külföldiek számát is, ebben viszont külső segítséget kérnek.

  • Unyatyinszki György
Wikipedia

Számos ország bebizonyította már, hogy a külföldi egyetemisták bevonzásával egy minőségi felsőoktatást lehetett teremteni. Nyugat-Európában el sem lehetne képzelni az egyetemeket harmadik országból érkezők nélkül, akik súlyos pénzeket hajlandóak kifizetni, hogy diplomát szerezzenek.

Azt biztosan láthatjuk, hogy a nyugati példáktól még messze el vagyunk maradva, ezt a kormány is érzékelhette, ugyanis komoly változásokat terveznek. Csütörtökön hívják életre az első Nemzetközi Alumni Találkozót, ahol "olyan hallgatókat várnak, akik itt tanultak korábban, és befolyással bírnak hazájukban" - írja az MTI. Ez önmagában elég pusztába kiáltott szónak hangzik, de vendégekkel is készülnek, például Ciprus korábbi elnöke jelen lesz, aki 60 éve tanult Magyarországon. Befolyásának hatására akár cipusi fiatalok tömegei ostromolhatják a magyar egyetemeket, egyfajta Kárpát Dániát látva hazánkban. Vagy nem.

A tanácskozás különböző helyszíneken zajlanak majd 110 regisztrált résztvevővel, akik több mint 60 országból érkeznek.

Jelenleg 45 ország 3500 hallgatója tanul hazánkban a kormány meghívására, előbbit 80 országra szeretné bővíteni a kormány, egy hallgatóre 2,5 millió forintot fordítanak átlagosan. Az orvosképzés és a műszaki területek mellett a zenei-művészeti képzés, az agrár és vízügyi szakok is népszerűek.

 Az alumnival egy hálózatot szeretnének kiépíteni, amely ösztönözné más országok fiataljait a magyar diploma megszerzésére. Hogy nem csak légből kapott ötletről van szó, jelzi, hogy Balog Zoltán miniszter és Palkovics László oktatási államtitkár is szerepet vállal a program körüli hírvésben. Az utánpótlást a Stipendium Hungaricum programmal szeretnék megteremteni.

Az oktatási államtitkár elmondta, hogy nyolcezres hallgatói létszámot céloztak meg 2018-ra, a Campus Mundi keretében pedig 9 milliárdot szánnak a hallgatói mobilitás támogatására.  Palkovics László kitért arra is, hogy erőteljes tárgyalásokat és számításokat folytatnak külföldi magyar felsőoktatási intézmény létrehozásáról Délkelet-Ázsiában.

Több ezer külföldi orvostanhallgatót tartanának az országban Palkovicsék

Az elméleti képzés után aki teheti, az lelép, nem segítve az orvoshiány pótlását. "Az orvosképzés fejlesztése ugyanúgy közös társadalmi ügyünk, mint ahogyan a teljes hazai felsőoktatás fokozatváltása, magasabb minőségre és teljesítményre való kapcsolása" - mondta Palkovics László a Debreceni Egyetem (DE) tanévnyitó ünnepségén.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.