Délkelet-Ázsiában akar egyetemet létrehozni a kormány

Megdupláznák a Magyarországon tanuló külföldiek számát is, ebben viszont külső segítséget kérnek.

  • Unyatyinszki György
Wikipedia

Számos ország bebizonyította már, hogy a külföldi egyetemisták bevonzásával egy minőségi felsőoktatást lehetett teremteni. Nyugat-Európában el sem lehetne képzelni az egyetemeket harmadik országból érkezők nélkül, akik súlyos pénzeket hajlandóak kifizetni, hogy diplomát szerezzenek.

Azt biztosan láthatjuk, hogy a nyugati példáktól még messze el vagyunk maradva, ezt a kormány is érzékelhette, ugyanis komoly változásokat terveznek. Csütörtökön hívják életre az első Nemzetközi Alumni Találkozót, ahol "olyan hallgatókat várnak, akik itt tanultak korábban, és befolyással bírnak hazájukban" - írja az MTI. Ez önmagában elég pusztába kiáltott szónak hangzik, de vendégekkel is készülnek, például Ciprus korábbi elnöke jelen lesz, aki 60 éve tanult Magyarországon. Befolyásának hatására akár cipusi fiatalok tömegei ostromolhatják a magyar egyetemeket, egyfajta Kárpát Dániát látva hazánkban. Vagy nem.

A tanácskozás különböző helyszíneken zajlanak majd 110 regisztrált résztvevővel, akik több mint 60 országból érkeznek.

Jelenleg 45 ország 3500 hallgatója tanul hazánkban a kormány meghívására, előbbit 80 országra szeretné bővíteni a kormány, egy hallgatóre 2,5 millió forintot fordítanak átlagosan. Az orvosképzés és a műszaki területek mellett a zenei-művészeti képzés, az agrár és vízügyi szakok is népszerűek.

 Az alumnival egy hálózatot szeretnének kiépíteni, amely ösztönözné más országok fiataljait a magyar diploma megszerzésére. Hogy nem csak légből kapott ötletről van szó, jelzi, hogy Balog Zoltán miniszter és Palkovics László oktatási államtitkár is szerepet vállal a program körüli hírvésben. Az utánpótlást a Stipendium Hungaricum programmal szeretnék megteremteni.

Az oktatási államtitkár elmondta, hogy nyolcezres hallgatói létszámot céloztak meg 2018-ra, a Campus Mundi keretében pedig 9 milliárdot szánnak a hallgatói mobilitás támogatására.  Palkovics László kitért arra is, hogy erőteljes tárgyalásokat és számításokat folytatnak külföldi magyar felsőoktatási intézmény létrehozásáról Délkelet-Ázsiában.

Több ezer külföldi orvostanhallgatót tartanának az országban Palkovicsék

Az elméleti képzés után aki teheti, az lelép, nem segítve az orvoshiány pótlását. "Az orvosképzés fejlesztése ugyanúgy közös társadalmi ügyünk, mint ahogyan a teljes hazai felsőoktatás fokozatváltása, magasabb minőségre és teljesítményre való kapcsolása" - mondta Palkovics László a Debreceni Egyetem (DE) tanévnyitó ünnepségén.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.