Számos ország bebizonyította már, hogy a külföldi egyetemisták bevonzásával egy minőségi felsőoktatást lehetett teremteni. Nyugat-Európában el sem lehetne képzelni az egyetemeket harmadik országból érkezők nélkül, akik súlyos pénzeket hajlandóak kifizetni, hogy diplomát szerezzenek.

Azt biztosan láthatjuk, hogy a nyugati példáktól még messze el vagyunk maradva, ezt a kormány is érzékelhette, ugyanis komoly változásokat terveznek. Csütörtökön hívják életre az első Nemzetközi Alumni Találkozót, ahol "olyan hallgatókat várnak, akik itt tanultak korábban, és befolyással bírnak hazájukban" - írja az MTI. Ez önmagában elég pusztába kiáltott szónak hangzik, de vendégekkel is készülnek, például Ciprus korábbi elnöke jelen lesz, aki 60 éve tanult Magyarországon. Befolyásának hatására akár cipusi fiatalok tömegei ostromolhatják a magyar egyetemeket, egyfajta Kárpát Dániát látva hazánkban. Vagy nem.

A tanácskozás különböző helyszíneken zajlanak majd 110 regisztrált résztvevővel, akik több mint 60 országból érkeznek.

Jelenleg 45 ország 3500 hallgatója tanul hazánkban a kormány meghívására, előbbit 80 országra szeretné bővíteni a kormány, egy hallgatóre 2,5 millió forintot fordítanak átlagosan. Az orvosképzés és a műszaki területek mellett a zenei-művészeti képzés, az agrár és vízügyi szakok is népszerűek.

 Az alumnival egy hálózatot szeretnének kiépíteni, amely ösztönözné más országok fiataljait a magyar diploma megszerzésére. Hogy nem csak légből kapott ötletről van szó, jelzi, hogy Balog Zoltán miniszter és Palkovics László oktatási államtitkár is szerepet vállal a program körüli hírvésben. Az utánpótlást a Stipendium Hungaricum programmal szeretnék megteremteni.

Az oktatási államtitkár elmondta, hogy nyolcezres hallgatói létszámot céloztak meg 2018-ra, a Campus Mundi keretében pedig 9 milliárdot szánnak a hallgatói mobilitás támogatására.  Palkovics László kitért arra is, hogy erőteljes tárgyalásokat és számításokat folytatnak külföldi magyar felsőoktatási intézmény létrehozásáról Délkelet-Ázsiában.