Délkelet-Ázsiában akar egyetemet létrehozni a kormány

Megdupláznák a Magyarországon tanuló külföldiek számát is, ebben viszont külső segítséget kérnek.

  • Unyatyinszki György
Wikipedia

Számos ország bebizonyította már, hogy a külföldi egyetemisták bevonzásával egy minőségi felsőoktatást lehetett teremteni. Nyugat-Európában el sem lehetne képzelni az egyetemeket harmadik országból érkezők nélkül, akik súlyos pénzeket hajlandóak kifizetni, hogy diplomát szerezzenek.

Azt biztosan láthatjuk, hogy a nyugati példáktól még messze el vagyunk maradva, ezt a kormány is érzékelhette, ugyanis komoly változásokat terveznek. Csütörtökön hívják életre az első Nemzetközi Alumni Találkozót, ahol "olyan hallgatókat várnak, akik itt tanultak korábban, és befolyással bírnak hazájukban" - írja az MTI. Ez önmagában elég pusztába kiáltott szónak hangzik, de vendégekkel is készülnek, például Ciprus korábbi elnöke jelen lesz, aki 60 éve tanult Magyarországon. Befolyásának hatására akár cipusi fiatalok tömegei ostromolhatják a magyar egyetemeket, egyfajta Kárpát Dániát látva hazánkban. Vagy nem.

A tanácskozás különböző helyszíneken zajlanak majd 110 regisztrált résztvevővel, akik több mint 60 országból érkeznek.

Jelenleg 45 ország 3500 hallgatója tanul hazánkban a kormány meghívására, előbbit 80 országra szeretné bővíteni a kormány, egy hallgatóre 2,5 millió forintot fordítanak átlagosan. Az orvosképzés és a műszaki területek mellett a zenei-művészeti képzés, az agrár és vízügyi szakok is népszerűek.

 Az alumnival egy hálózatot szeretnének kiépíteni, amely ösztönözné más országok fiataljait a magyar diploma megszerzésére. Hogy nem csak légből kapott ötletről van szó, jelzi, hogy Balog Zoltán miniszter és Palkovics László oktatási államtitkár is szerepet vállal a program körüli hírvésben. Az utánpótlást a Stipendium Hungaricum programmal szeretnék megteremteni.

Az oktatási államtitkár elmondta, hogy nyolcezres hallgatói létszámot céloztak meg 2018-ra, a Campus Mundi keretében pedig 9 milliárdot szánnak a hallgatói mobilitás támogatására.  Palkovics László kitért arra is, hogy erőteljes tárgyalásokat és számításokat folytatnak külföldi magyar felsőoktatási intézmény létrehozásáról Délkelet-Ázsiában.

Több ezer külföldi orvostanhallgatót tartanának az országban Palkovicsék

Az elméleti képzés után aki teheti, az lelép, nem segítve az orvoshiány pótlását. "Az orvosképzés fejlesztése ugyanúgy közös társadalmi ügyünk, mint ahogyan a teljes hazai felsőoktatás fokozatváltása, magasabb minőségre és teljesítményre való kapcsolása" - mondta Palkovics László a Debreceni Egyetem (DE) tanévnyitó ünnepségén.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.