Rosszul jártak az egyetemisták: miért kapnak idén kevesebb ösztöndíjat?

Kellemetlen meglepetés érte október végén a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és több más felsőoktatási intézmény bölcsész-, közgazdaság- és társadalomtudományi karos hallgatóit: ugyanarra az átlagra jóval kevesebb ösztöndíjat kaptak, mint az előző szemeszterben. Utánajártunk, miért utaltak kevesebb pénzt az egyetemistáknak az őszi félévben.

  • Eduline

„Mivel az államis hallgatók legfeljebb 50 százaléka kaphat tanulmányi ösztöndíjat, valahol meg kellett húznunk a határt. Ez ebben a szemeszterben sokkal jobb ösztöndíjátlagnál volt, mint tavaly” – mondta Nagy Attila, a PPKE Bölcsészettudományi Kar hallgatói önkormányzatának gazdasági alelnöke.

Szűk hónapok jönnek - több egyetemen kevesebb ösztöndíjat kapnak a hallgatók

Míg az előző tanévben 3,9-es átlagot kellett szerezni ahhoz, hogy a bölcsészkarosok ösztöndíjat kapjanak, idén 4,2-es átlag alatt senkinek nem jár a juttatás. A hallgatók a 2010/2011-es tanév második szemeszterében jobban teljesítettek a vizsgákon és a szemináriumokon, Nagy Attila szerint így a magasabb ösztöndíjhatárt igyekeztek nagyobb összegekkel kompenzálni.

„A tanulmányi ösztöndíjak mértéke szorosan összefügg az államilag támogatott, nappali tagozatos hallgatói létszámmal, így az is számít, hogy az adott intézmény adott kara mennyire népszerű a felvételizők körében” – mondta. Vagyis minél több, jó eredményű felvételiző jelöli meg első helyen az adott kart, annál több hallgatót vehetnek fel – annál több helyet kapnak az állam által, egy-egy képzési területen meghatározott keretszámból (ezen a kormány várhatóan változtatni fog, központilag, intézményre, szakra lebontva kapják majd meg a keretszámokat az egyetemek, főiskolák). A most még fejkvóta alapján működő rendszerben több hallgató után több normatívát kapnak az intézmények, vagyis magasabb az ösztöndíjra fordítható összeg is.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájához (HÖOK) még nem érkezett hasonló panasz. Domján Zsolt, a HÖOK juttatási ügyekért felelős elnökségi tagja szerint az államilag finanszírozott hallgatók létszámának csökkenése okozhatna ösztöndíjcsökkenést, de ez nem minden esetben van így. „Bár a tanulmányi ösztöndíj normatíváját az államis hallgatók száma alapján számolják ki, a létszámcsökkenéssel együtt az ösztöndíjban részesülők köre is szűkül, vagyis a kisebb összeget kevesebb ember között kell szétosztani” – mondta.

Ösztöndíj-számítási egyszeregy
2011-ben az egy főre megállapított hallgatói normatíva 119 000 Ft/év, ezt lehet felosztani szociális- és teljesítményalapú ösztöndíjra. „Az adott keretek között a felsőoktatási intézményben dől el a tanulmányi ösztöndíj mértéke, amely függ attól is, hogy az intézmény milyen szakokon képez, és azokon a hallgatók átlagteljesítményei hogyan alakulnak” – írta az oktatási államtitkárság. Milyen ösztöndíjakat és szociális jutattásokat kaphatsz egyetemistaként? Összefoglalónkat itt találod, a köztársasági ösztöndíj szabályairól pedig itt olvashatsz.

Domján Zsolt elképzelhetőnek tartja, hogy az adott intézményben vagy karon megváltozott a tanulmányi ösztöndíj elosztásának menete. A hallgatói képviselet dönthet úgy, hogy az addigi negyven százalék helyett a legfelső korlátot alkalmazva a hallgatók ötven százalékának ad ösztöndíjat, így az összeg is többfelé oszlik. Hozzátette: az is elképzelhető, hogy az államnak jelentett férőhelyek számát is korrigálták, így az őszi és a tavaszi félév között is csökkenhetett a keret –  az ösztöndíjjal együtt. Kérdéseinkkel az oktatási államtitkárságot is megkerestük, de konkrét válaszokat nem kaptunk. Arról ugyanis, hogy az egyes karokon hogyan alakul az ösztöndíj mértéke, nem gyűjtenek adatot.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.