Csak egy szemesztert próbálnak túlélni az egyetemek

Rövid távon terveznek az egyetemek, egyelőre többségük ezt a szemesztert szeretné túlélni, mert a 2014-es...

  • MTI
Az ELTE főépülete. Megkapták a hallgatói támogatások hiányzó összegét
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Rövid távon terveznek az egyetemek, egyelőre többségük ezt a szemesztert szeretné túlélni, mert a 2014-es támogatásokról még korai gondolkodniuk; az intézmények a napokban újrakezdődő Felsőoktatási Kerekasztal tárgyalásaitól konkrét finanszírozásra vonatkozó válaszokat várnak - írta a Napi Gazdaság pénteken.

A lap összeállítása szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek (ELTE) az állam már kifizette a kutatóegyetemi és a hallgatói támogatások hiányzó részét. Az ELTE éves költségvetéssel dolgozik, amelyet tavasszal fogadott el a szenátus, így a második félévben nem lesz változás, ezt azonban csak a kutatási finanszírozási megtakarításokkal és a személyi kiadások területi kigazdálkodása révén tudja elérni.

A Pécsi Tudományegyetemen (PTE) a második félévre jutó eredeti költségvetési támogatás 5,4 milliárd forint volt. A késedelmes kifizetések azonban gondot okozhatnak. Megjegyzik, hogy PTE esetében az állami működésfinanszírozás 27 százalékkal csökkent, miközben az államilag finanszírozott hallgatói létszám csak 13 százalékkal kevesebb.

A Semmelweis Egyetem az összeállítás szerint a többieknél kisebb pénzügyi nehézséggel küszködik, várhatóan ugyanis majdnem hétszáz új külföldi hallgatója lesz az intézménynek, azaz csaknem minden ötödik gólya külföldi lesz. 

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) évek óta pénzszűkében van - írta a lap, hozzátéve: a vezetőség azt reméli, hogy a jövő évi büdzséből az ideinél 20 százalékkal nagyobb támogatásban részesülnek, ami azonban reálértéken még így is jóval kevesebb lenne, mint az 5-10 évvel ezelőtti. Reményteli, hogy az egyetem szabadon hasznosíthatja tárgyi eszközeit és újra értékesítheti kevésbé fontos ingatlanjait, amiből az épített környezet megújítását tervezi, ezek a költségek azonban ismét a kiadásokat növelik, akár tízmilliárdokkal is - írta a Napi.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.