Rövid távon terveznek az egyetemek, egyelőre többségük ezt a szemesztert szeretné túlélni, mert a 2014-es...
Rövid távon terveznek az egyetemek, egyelőre többségük ezt a szemesztert szeretné túlélni, mert a 2014-es támogatásokról még korai gondolkodniuk; az intézmények a napokban újrakezdődő Felsőoktatási Kerekasztal tárgyalásaitól konkrét finanszírozásra vonatkozó válaszokat várnak - írta a Napi Gazdaság pénteken.
A lap összeállítása szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek (ELTE) az állam már kifizette a kutatóegyetemi és a hallgatói támogatások hiányzó részét. Az ELTE éves költségvetéssel dolgozik, amelyet tavasszal fogadott el a szenátus, így a második félévben nem lesz változás, ezt azonban csak a kutatási finanszírozási megtakarításokkal és a személyi kiadások területi kigazdálkodása révén tudja elérni.
A Pécsi Tudományegyetemen (PTE) a második félévre jutó eredeti költségvetési támogatás 5,4 milliárd forint volt. A késedelmes kifizetések azonban gondot okozhatnak. Megjegyzik, hogy PTE esetében az állami működésfinanszírozás 27 százalékkal csökkent, miközben az államilag finanszírozott hallgatói létszám csak 13 százalékkal kevesebb.
A Semmelweis Egyetem az összeállítás szerint a többieknél kisebb pénzügyi nehézséggel küszködik, várhatóan ugyanis majdnem hétszáz új külföldi hallgatója lesz az intézménynek, azaz csaknem minden ötödik gólya külföldi lesz.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) évek óta pénzszűkében van - írta a lap, hozzátéve: a vezetőség azt reméli, hogy a jövő évi büdzséből az ideinél 20 százalékkal nagyobb támogatásban részesülnek, ami azonban reálértéken még így is jóval kevesebb lenne, mint az 5-10 évvel ezelőtti. Reményteli, hogy az egyetem szabadon hasznosíthatja tárgyi eszközeit és újra értékesítheti kevésbé fontos ingatlanjait, amiből az épített környezet megújítását tervezi, ezek a költségek azonban ismét a kiadásokat növelik, akár tízmilliárdokkal is - írta a Napi.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
