Rövid távon terveznek az egyetemek, egyelőre többségük ezt a szemesztert szeretné túlélni, mert a 2014-es...
Rövid távon terveznek az egyetemek, egyelőre többségük ezt a szemesztert szeretné túlélni, mert a 2014-es támogatásokról még korai gondolkodniuk; az intézmények a napokban újrakezdődő Felsőoktatási Kerekasztal tárgyalásaitól konkrét finanszírozásra vonatkozó válaszokat várnak - írta a Napi Gazdaság pénteken.
A lap összeállítása szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek (ELTE) az állam már kifizette a kutatóegyetemi és a hallgatói támogatások hiányzó részét. Az ELTE éves költségvetéssel dolgozik, amelyet tavasszal fogadott el a szenátus, így a második félévben nem lesz változás, ezt azonban csak a kutatási finanszírozási megtakarításokkal és a személyi kiadások területi kigazdálkodása révén tudja elérni.
A Pécsi Tudományegyetemen (PTE) a második félévre jutó eredeti költségvetési támogatás 5,4 milliárd forint volt. A késedelmes kifizetések azonban gondot okozhatnak. Megjegyzik, hogy PTE esetében az állami működésfinanszírozás 27 százalékkal csökkent, miközben az államilag finanszírozott hallgatói létszám csak 13 százalékkal kevesebb.
A Semmelweis Egyetem az összeállítás szerint a többieknél kisebb pénzügyi nehézséggel küszködik, várhatóan ugyanis majdnem hétszáz új külföldi hallgatója lesz az intézménynek, azaz csaknem minden ötödik gólya külföldi lesz.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) évek óta pénzszűkében van - írta a lap, hozzátéve: a vezetőség azt reméli, hogy a jövő évi büdzséből az ideinél 20 százalékkal nagyobb támogatásban részesülnek, ami azonban reálértéken még így is jóval kevesebb lenne, mint az 5-10 évvel ezelőtti. Reményteli, hogy az egyetem szabadon hasznosíthatja tárgyi eszközeit és újra értékesítheti kevésbé fontos ingatlanjait, amiből az épített környezet megújítását tervezi, ezek a költségek azonban ismét a kiadásokat növelik, akár tízmilliárdokkal is - írta a Napi.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
