Az egyetemen végrehajtott reformok és a névváltoztatás világosan jelezték a végbement radikális irányváltást - írta...
Az egyetemen végrehajtott reformok és a névváltoztatás világosan jelezték a végbement radikális irányváltást - írta Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora a Marx-szobor ügyében a Kereszténydemokrata Néppárt alelnökének címzett válaszlevelében, amelyet hétfő este juttattak el az MTI-hez. A rektor arra is kitért, hogy még tavaly döntöttek egy állandó egyetemtörténeti kiállításról, és a Marx-szobor is része az intézmény történetének.
Rétvári Bence szombaton nyílt levélben sürgette, hogy Karl Marx szobrát távolítsák el az intézmény aulájából, hétfőn az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség sajtótájékoztatón követelte ugyanezt. A kereszténydemokrata politikusok arra hivatkoztak, hogy Marx a kommunizmus eszméinek megfogalmazása mellett antiszemita nézeteket is vallott.
Rostoványi Zsolt válaszában felidézte, hogy a 90-es évek elején felvetődött az 1959 óta az egyetem aulájában álló Marx-szobor esetleges eltávolításának kérdése is. Az egyetem azonban úgy döntött, helyén hagyja a szobrot, mivel az alkotás az egyetem múltjának, történetének része, s az eltávolítása a múltat nem változtatná meg.
Kitért arra is: az egyetem szenátusa tavaly döntött egy állandó egyetemtörténeti kiállítás létrehozásáról, amelyben helyet kapnak a két jogelőd intézmény történelmi múltjára vonatkozó dokumentumok és relikviák. A Marx-szobor is része az egyetem történetének - rögzítette.
Rostoványi Zsolt elismerte, ellentmondásos Marx munkásságának és történelmi szerepének megítélése. "Tény, hogy - amint a nyílt levél is fogalmaz - 'Karl Marx eszméi, különösen azok utóélete megágyaztak a XX. század embertelen diktatúráinak', ugyanakkor meghatározó nyugati egyetemeken munkássága a tananyag részét képezi, nyugati országokban több tucat közterület viseli a nevét."
A rektor utalt a Magyar Tudományos Akadémia nemrégiben a közterületek elnevezésével kapcsolatban közzétett állásfoglalására, amely szerint "Marx szellemi teljesítményét az egyetemes művelődéstörténet önmagában nagyra értékeli". Kiemelte: az egyetem erről a kérdésről egyszer már világosan állást foglalt, amikor negyedszázada megváltoztatta a nevét.
Kitért arra is: a Marx-szobor a Corvinus egyik elődintézménye kultúrájának egy történeti szakaszát jeleníti meg. Azt is fontos ugyanakkor látni, hogy a szobor mára sokak szemében megszokott tárggyá vált, amelyhez - elszakadva a Marx által képviselt ideológiától - bizonyos informális hagyományok, szokások, személyes emlékek kötődnek (például megsimogatni vizsga előtt, fényképezkedni előtte diplomaosztáskor). Valamikor szimbólum volt, mára viszont már nem az - írta a rektor.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
