Corvinus-rektor: marad a Marx-szobor

Az egyetemen végrehajtott reformok és a névváltoztatás világosan jelezték a végbement radikális irányváltást - írta...

  • MTI
hvg.hu

Az egyetemen végrehajtott reformok és a névváltoztatás világosan jelezték a végbement radikális irányváltást - írta Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora a Marx-szobor ügyében a Kereszténydemokrata Néppárt alelnökének címzett válaszlevelében, amelyet hétfő este juttattak el az MTI-hez. A rektor arra is kitért, hogy még tavaly döntöttek egy állandó egyetemtörténeti kiállításról, és a Marx-szobor is része az intézmény történetének.

Rétvári Bence szombaton nyílt levélben sürgette, hogy Karl Marx szobrát távolítsák el az intézmény aulájából, hétfőn az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség sajtótájékoztatón követelte ugyanezt. A kereszténydemokrata politikusok arra hivatkoztak, hogy Marx a kommunizmus eszméinek megfogalmazása mellett antiszemita nézeteket is vallott.

Rostoványi Zsolt válaszában felidézte, hogy a 90-es évek elején felvetődött az 1959 óta az egyetem aulájában álló Marx-szobor esetleges eltávolításának kérdése is. Az egyetem azonban úgy döntött, helyén hagyja a szobrot, mivel az alkotás az egyetem múltjának, történetének része, s az eltávolítása a múltat nem változtatná meg. 

Kitért arra is: az egyetem szenátusa tavaly döntött egy állandó egyetemtörténeti kiállítás létrehozásáról, amelyben helyet kapnak a két jogelőd intézmény történelmi múltjára vonatkozó dokumentumok és relikviák. A Marx-szobor is része az egyetem történetének - rögzítette.

Rostoványi Zsolt elismerte, ellentmondásos Marx munkásságának és történelmi szerepének megítélése. "Tény, hogy - amint a nyílt levél is fogalmaz - 'Karl Marx eszméi, különösen azok utóélete megágyaztak a XX. század embertelen diktatúráinak', ugyanakkor meghatározó nyugati egyetemeken munkássága a tananyag részét képezi, nyugati országokban több tucat közterület viseli a nevét."

A rektor utalt a Magyar Tudományos Akadémia nemrégiben a közterületek elnevezésével kapcsolatban közzétett állásfoglalására, amely szerint "Marx szellemi teljesítményét az egyetemes művelődéstörténet önmagában nagyra értékeli". Kiemelte: az egyetem erről a kérdésről egyszer már világosan állást foglalt, amikor negyedszázada megváltoztatta a nevét.

Kitért arra is: a Marx-szobor a Corvinus egyik elődintézménye kultúrájának egy történeti szakaszát jeleníti meg. Azt is fontos ugyanakkor látni, hogy a szobor mára sokak szemében megszokott tárggyá vált, amelyhez - elszakadva a Marx által képviselt ideológiától - bizonyos informális hagyományok, szokások, személyes emlékek kötődnek (például megsimogatni vizsga előtt, fényképezkedni előtte diplomaosztáskor). Valamikor szimbólum volt, mára viszont már nem az - írta a rektor.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.