Corvinus-rektor: marad a Marx-szobor

Az egyetemen végrehajtott reformok és a névváltoztatás világosan jelezték a végbement radikális irányváltást - írta...

  • MTI
hvg.hu

Az egyetemen végrehajtott reformok és a névváltoztatás világosan jelezték a végbement radikális irányváltást - írta Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora a Marx-szobor ügyében a Kereszténydemokrata Néppárt alelnökének címzett válaszlevelében, amelyet hétfő este juttattak el az MTI-hez. A rektor arra is kitért, hogy még tavaly döntöttek egy állandó egyetemtörténeti kiállításról, és a Marx-szobor is része az intézmény történetének.

Rétvári Bence szombaton nyílt levélben sürgette, hogy Karl Marx szobrát távolítsák el az intézmény aulájából, hétfőn az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség sajtótájékoztatón követelte ugyanezt. A kereszténydemokrata politikusok arra hivatkoztak, hogy Marx a kommunizmus eszméinek megfogalmazása mellett antiszemita nézeteket is vallott.

Rostoványi Zsolt válaszában felidézte, hogy a 90-es évek elején felvetődött az 1959 óta az egyetem aulájában álló Marx-szobor esetleges eltávolításának kérdése is. Az egyetem azonban úgy döntött, helyén hagyja a szobrot, mivel az alkotás az egyetem múltjának, történetének része, s az eltávolítása a múltat nem változtatná meg. 

Kitért arra is: az egyetem szenátusa tavaly döntött egy állandó egyetemtörténeti kiállítás létrehozásáról, amelyben helyet kapnak a két jogelőd intézmény történelmi múltjára vonatkozó dokumentumok és relikviák. A Marx-szobor is része az egyetem történetének - rögzítette.

Rostoványi Zsolt elismerte, ellentmondásos Marx munkásságának és történelmi szerepének megítélése. "Tény, hogy - amint a nyílt levél is fogalmaz - 'Karl Marx eszméi, különösen azok utóélete megágyaztak a XX. század embertelen diktatúráinak', ugyanakkor meghatározó nyugati egyetemeken munkássága a tananyag részét képezi, nyugati országokban több tucat közterület viseli a nevét."

A rektor utalt a Magyar Tudományos Akadémia nemrégiben a közterületek elnevezésével kapcsolatban közzétett állásfoglalására, amely szerint "Marx szellemi teljesítményét az egyetemes művelődéstörténet önmagában nagyra értékeli". Kiemelte: az egyetem erről a kérdésről egyszer már világosan állást foglalt, amikor negyedszázada megváltoztatta a nevét.

Kitért arra is: a Marx-szobor a Corvinus egyik elődintézménye kultúrájának egy történeti szakaszát jeleníti meg. Azt is fontos ugyanakkor látni, hogy a szobor mára sokak szemében megszokott tárggyá vált, amelyhez - elszakadva a Marx által képviselt ideológiától - bizonyos informális hagyományok, szokások, személyes emlékek kötődnek (például megsimogatni vizsga előtt, fényképezkedni előtte diplomaosztáskor). Valamikor szimbólum volt, mára viszont már nem az - írta a rektor.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.