szerző:
Eduline

Több mint háromszáz hallgató vett részt a Budapesti Corvinus Egyetem fórumán, amelyet az intézmény átalakulása miatt szervezett a hallgatói önkormányzat.

©

Az egyetem közleménye szerint Lánczi András rektor azt mondta: a Corvinus megújulása nem radikális, hanem jól ütemezett folyamat lesz, amelynek célja a világszínvonal elérése – tudományterületén a világ 200 és Európa 100 legjobb egyeteme közé kell kerülni –, hogy a Corvinus ugyanazt tudja nyújtani a jelentkezőknek, mint bármely nyugat-európai egyetem.
Hozzátette: a BCE továbbra is közgazdasági, társadalomtudományi és üzleti területen fog működni, és nem lesz profitorientált intézmény. Kiemelte: a jelenlegi hallgatói státuszokat semmilyen formában nem érinti a változás.

A rektor szerint jelen körülmények között a Corvinus elérte teljesítőképességének határát, a nemzetközi szintű érdemi előrelépés az új modellre történő áttérés nélkül elképzelhetetlen. Az akadémiai célok közül kiemelte az egy oktatóra jutó hallgatók arányának javítását, az oktatási programfejlesztések terén pedig nagyobb hangsúlyt fog kapni a doktori és mesterképzés, valamint a vezetőképző programok, mint fogalmazott „az oktatás minőségét nem a BA programok csiszolásával lehet elérni, hanem a MA és doktori képzésekre kell áttenni a fókuszt”. Kiemelt szerepet kap a kétnyelvűség, a külföldi oktatók számának emelése, valamint az idegen nyelvű képzésekben résztvevők arányát a jelenlegi közel 20%-ról 45%-ra szeretnék növelni 2030-ig.

Pavlik Lívia a 2020-tól bevezetendő Corvinus Ösztöndíjprogram azt mondta, hogy mivel nem állami finanszírozásról van szó, így az állami ösztöndíjjal maximálisan igénybe vehető félévek számába nem számít bele a Corvinus-ösztöndíjas félévek száma, és az állami ösztöndíjas hallgatói szerződés sem vonatkozik rá. A jelentkezés módjáról hozzátette, azon dolgoznak, hogy a központi felvételi eljárásban a megszokott technikai formában legyen lehetőség az önköltséges finanszírozási formán belül a Corvinus-ösztöndíjas és az ösztöndíjjal nem támogatott „sima” önköltséges forma megjelölésére adott szakra való jelentkezés során. Így a hallgatók a felvételi jelentkezés során külön preferenciaként tudják kezelni a két finanszírozási formát.

Hangsúlyozta, hogy 2019-ben még hagyományos, állami és költségtérítéses helyeket szerezhetnek a jelentkezők, a változás 2020-tól lép életbe.

Az egyik hallgató azt kérdezte, emelkedni fognak-e a tandíjak. A kancellár szerint az egyetem stabil anyagi helyzetben van, így rövidtávon nincs pénzügyi kényszerhelyzetben, amit a költségtérítési díjak rövidtávon belüli emelésével lenne szükséges megoldani. Ugyanakkor, ha 2030-ig tekintünk, hosszú távon a hazai és nemzetközi felsőoktatási piac változásainak függvényeként, nem zárhatók ki változások a költségtérítés összegében, ami valószínűleg nem meglepő állítás 12 év távlatában előre tekintve – tette hozzá Pavlik Lívia.

Egy másik hallgató arról érdeklődött: mi garantálja, hogy az átalakulás után nem lesz a „gazdagok elitegyeteme” a Corvinus. Lánczi András a kérdésre úgy válaszolt: a Corvinusra jelenleg is kimagasló teljesítménnyel, eredmény alapon lehet bekerülni, ez a jövőben sem fog változni. A kevésbé tehetős, de tehetséges diákok elérésében és gondozásában pedig mindig is jelen volt a Corvinus speciális programokon, diákszervezetein, szakkollégiumain keresztül. Ezt a tevékenységet a jövőben is erősíteni fogják, de mint fogalmazott, „az oktatáspolitika komplex szempontrendszerében a szociálpolitikai szempontok lényegesek, de nem döntő elemek”.

2030-ra a világ kétszáz legjobb egyeteme közé kellene kerülnie a Corvinusnak?

2030-ra bekerüljön a világ 200 és Európa 100 legjobb egyeteme közé - ez a cél a Budapesti Corvinus Egyetemmel. „Az adottságainál fogva mintaegyetemnek leginkább alkalmas Corvinus fejlesztésének célja, hogy 2030-ra bekerüljön a világ 200, Európa 100 legjobb egyeteme közé, addig is egyre több lehetőséget teremtve az oktatók és a hallgatók számára" - így válaszolt Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztériuma államtitkára Mesterházy Attila írásbeli kérdésére.