"Nemzeti modellt" alakítanának ki a Corvinuson

Olyan ösztöndíjprogramot szeretnének elindítani az egyetemen, amely biztosítja, hogy a hallgatók – a térítésmentes tanulás lehetősége mellett – kiválósági és rászorultsági alapon is kaphassanak rendszeres ösztöndíjakat – mondta Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora a 2020-ban elinduló Corvinus-ösztöndíjról.

  • Eduline
Fazekas István

„A 2019-es felvételi időszakban még állami finanszírozású helyeket hirdet meg a Corvinus, míg 2020-tól kezdve az alapítvány forrásaiból működő Corvinus-ösztöndíjprogram segítségével tudnak majd a hallgatók térítési díj nélkül tanulni nálunk. A Corvinus megújulása arról is szól, hogy jelentősen több külföldi hallgatónk legyen, ezzel pedig egy valóban nemzetközi tudásintézménnyé váljon az egyetem” – mondta a rektor a Magyar Időknek, hozzátéve: „az ösztöndíjprogram részleteit még ki kell munkálni, de valóban fontos eleme, hogy a térítésmentes tanulás lehetősége mellett kiválósági és rászorultsági alapon lehet majd rendszeres ösztöndíjakat kapni”.

Lánczi András szerint az egyetemi ösztöndíjrendszer egyik előnye, hogy a hallgatók „jobban kötődnek az alma materhez, érezhetik, hogy az iskolájuk törődik velük, nem csak az állami nagy kalapból részesülnek a nekik járó juttatásokból”.

A Corvinus rektora szerint tévhit, hogy a magyar felsőoktatás nem versenyképes, „sokkal jobban teljesít, mint amit terjesztenek róla”. „Amiről itt szó van, hogy a Corvinus válaszol a nemzetközi kihívásokra, és ki akar munkálni egy olyan nemzeti modellt, amely az egész magyar felsőoktatást tovább erősítheti. Az új működési modellben meg fog szűnni a mindennapi életet gúzsba kötő túlszabályozottság, a szubszidiaritás elve alapján a döntések helyben születnek majd, ahol pontosabban lehet látni az igényeket, feladatokat. Egy példa: megsüvegelem, aki ma egykönnyen, a végeláthatatlan bürokratikus procedúrát végigküzdve képes egy külföldi professzort alkalmazni. Mostantól a többi felesleges adminisztratív kötöttség is feloldódik, ami nehézkessé tette a problémákra, kihívásokra való reagálást. Ha pedig nálunk beválik, a modell vagy annak egyes elemei irányadók lehetnek a többi egyetem számára is. Sőt, talán ennél többről is szó van: az egész közösségről. Ez egy nemzeti vállalkozás, amelynek a pozitívumaiból mindenki részesülhet” - magyarázta.

Példaként említette, hogy az oktatók hosszú évtizedeken át megszokták, hogy volt egy főállásuk, és közben voltak másod- és harmadállásaik. „Ezalatt a tudományos tevékenység csökkent, pedig ha nincs kutatás, az egyetem egyik lába hiányzik, és jórészt emiatt vannak a nemzetközi ranglistákon lemaradásaink. Itt is az a megoldás, hogy a tanároknak olyan fizetést kell biztosítani, amelynek eredményeképpen nem szorulnak rá a mellékállásokra” – tette hozzá.

Hányan tanulhatnak ingyen a Corvinuson 2020-tól?

A jelenlegihez hasonló mértékben, évfolyamonként ezres nagyságrendben megmarad az ingyenes tanulás lehetősége a Budapesti Corvinus Egyetemen azt követően is, hogy alapítványi fenntartásúvá válik az intézmény - jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszteri biztosa az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.