"Nemzeti modellt" alakítanának ki a Corvinuson

Olyan ösztöndíjprogramot szeretnének elindítani az egyetemen, amely biztosítja, hogy a hallgatók – a térítésmentes tanulás lehetősége mellett – kiválósági és rászorultsági alapon is kaphassanak rendszeres ösztöndíjakat – mondta Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora a 2020-ban elinduló Corvinus-ösztöndíjról.

  • Eduline
Fazekas István

„A 2019-es felvételi időszakban még állami finanszírozású helyeket hirdet meg a Corvinus, míg 2020-tól kezdve az alapítvány forrásaiból működő Corvinus-ösztöndíjprogram segítségével tudnak majd a hallgatók térítési díj nélkül tanulni nálunk. A Corvinus megújulása arról is szól, hogy jelentősen több külföldi hallgatónk legyen, ezzel pedig egy valóban nemzetközi tudásintézménnyé váljon az egyetem” – mondta a rektor a Magyar Időknek, hozzátéve: „az ösztöndíjprogram részleteit még ki kell munkálni, de valóban fontos eleme, hogy a térítésmentes tanulás lehetősége mellett kiválósági és rászorultsági alapon lehet majd rendszeres ösztöndíjakat kapni”.

Lánczi András szerint az egyetemi ösztöndíjrendszer egyik előnye, hogy a hallgatók „jobban kötődnek az alma materhez, érezhetik, hogy az iskolájuk törődik velük, nem csak az állami nagy kalapból részesülnek a nekik járó juttatásokból”.

A Corvinus rektora szerint tévhit, hogy a magyar felsőoktatás nem versenyképes, „sokkal jobban teljesít, mint amit terjesztenek róla”. „Amiről itt szó van, hogy a Corvinus válaszol a nemzetközi kihívásokra, és ki akar munkálni egy olyan nemzeti modellt, amely az egész magyar felsőoktatást tovább erősítheti. Az új működési modellben meg fog szűnni a mindennapi életet gúzsba kötő túlszabályozottság, a szubszidiaritás elve alapján a döntések helyben születnek majd, ahol pontosabban lehet látni az igényeket, feladatokat. Egy példa: megsüvegelem, aki ma egykönnyen, a végeláthatatlan bürokratikus procedúrát végigküzdve képes egy külföldi professzort alkalmazni. Mostantól a többi felesleges adminisztratív kötöttség is feloldódik, ami nehézkessé tette a problémákra, kihívásokra való reagálást. Ha pedig nálunk beválik, a modell vagy annak egyes elemei irányadók lehetnek a többi egyetem számára is. Sőt, talán ennél többről is szó van: az egész közösségről. Ez egy nemzeti vállalkozás, amelynek a pozitívumaiból mindenki részesülhet” - magyarázta.

Példaként említette, hogy az oktatók hosszú évtizedeken át megszokták, hogy volt egy főállásuk, és közben voltak másod- és harmadállásaik. „Ezalatt a tudományos tevékenység csökkent, pedig ha nincs kutatás, az egyetem egyik lába hiányzik, és jórészt emiatt vannak a nemzetközi ranglistákon lemaradásaink. Itt is az a megoldás, hogy a tanároknak olyan fizetést kell biztosítani, amelynek eredményeképpen nem szorulnak rá a mellékállásokra” – tette hozzá.

Hányan tanulhatnak ingyen a Corvinuson 2020-tól?

A jelenlegihez hasonló mértékben, évfolyamonként ezres nagyságrendben megmarad az ingyenes tanulás lehetősége a Budapesti Corvinus Egyetemen azt követően is, hogy alapítványi fenntartásúvá válik az intézmény - jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszteri biztosa az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.