A legfontosabb rangsorok közé tartozó The Guardian University Guide idén is a Cambridge-i Egyetemet hozta ki az első helyen, 10 hallgatóból 9 gyorsan el tud helyezkedni a munkaerőpiacon.
119 egyetem tevékenységét és képzését világította át idén is a The Guardian, melyben Oxford ismét alulmaradt - már ha egy második helyezést lehet ennek tekinteni. Érdekesség, hogy mindössze két számban maradt alul Cambridge-dzsel szemben, ebből viszont csak egy meghatározó: míg az Oxfordból kilépő diplomások 87,6 százaléka talál munkát fél éven belül, addig ez az éllovasnál 89,6 százalék.
Oxford 2011-ben került a második helyre a legfontosabb rangsorokban, előtte hat évig letaszíthatatlan volt.
A lista főbb számait a következő adatok adják: a végzősök kurzusokkal való elégedettsége, a végzősök tanári munkával való elégedettség, az intézményi visszajelzésekkel való elégedettség, az egy egyetemi munkatársra jutó hallgatók létszáma, az átlagos tandíj mértéke, valamint az intézmény által a hallgatók tudásához hozzáadott átlagos érték, vagyis hogy mennyit fejlődtek az évek során.
A rangsor tudományterület, sőt, szak alapján is kereshető, tehát aki a legjobb jogi vagy szociológia képzőhelyre kíváncsi, csak válassza ki a legördülő listából.
Megőrizte helyét a St. Andrews a rangsor harmadik helyén, mely Skócia legidősebb egyetemeként leginkább a kis létszámú kurzusairól ismert. Az elmúlt évek nagy visszaesője kicsit magára talált, a 2013-ban több listán is dobogós London School of Economics egyet javított a 12. helyre. Az év nagy nyertese a londoni Loughborough, ahol évről évre nagyokat lépdelnek, tavalyi 11. helyükre is már nagyon büszkék voltak (lásd a videóban), az ide 4. helyezéssel már a legnagyobbak nyakán vannak.
A magyarok által a népszerűbb egyetemek közé tartozó University College London az élmezőnyben kicsit rontva a 14. helyre került (12.).
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
A közép- és emeltszintű matekérettségi feladatsorai és javítási-értékelési útmutatói már elérhetőek az Oktatási Hivatal oldalán.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
