A legfontosabb rangsorok közé tartozó The Guardian University Guide idén is a Cambridge-i Egyetemet hozta ki az első helyen, 10 hallgatóból 9 gyorsan el tud helyezkedni a munkaerőpiacon.
119 egyetem tevékenységét és képzését világította át idén is a The Guardian, melyben Oxford ismét alulmaradt - már ha egy második helyezést lehet ennek tekinteni. Érdekesség, hogy mindössze két számban maradt alul Cambridge-dzsel szemben, ebből viszont csak egy meghatározó: míg az Oxfordból kilépő diplomások 87,6 százaléka talál munkát fél éven belül, addig ez az éllovasnál 89,6 százalék.
Oxford 2011-ben került a második helyre a legfontosabb rangsorokban, előtte hat évig letaszíthatatlan volt.
A lista főbb számait a következő adatok adják: a végzősök kurzusokkal való elégedettsége, a végzősök tanári munkával való elégedettség, az intézményi visszajelzésekkel való elégedettség, az egy egyetemi munkatársra jutó hallgatók létszáma, az átlagos tandíj mértéke, valamint az intézmény által a hallgatók tudásához hozzáadott átlagos érték, vagyis hogy mennyit fejlődtek az évek során.
A rangsor tudományterület, sőt, szak alapján is kereshető, tehát aki a legjobb jogi vagy szociológia képzőhelyre kíváncsi, csak válassza ki a legördülő listából.
Megőrizte helyét a St. Andrews a rangsor harmadik helyén, mely Skócia legidősebb egyetemeként leginkább a kis létszámú kurzusairól ismert. Az elmúlt évek nagy visszaesője kicsit magára talált, a 2013-ban több listán is dobogós London School of Economics egyet javított a 12. helyre. Az év nagy nyertese a londoni Loughborough, ahol évről évre nagyokat lépdelnek, tavalyi 11. helyükre is már nagyon büszkék voltak (lásd a videóban), az ide 4. helyezéssel már a legnagyobbak nyakán vannak.
A magyarok által a népszerűbb egyetemek közé tartozó University College London az élmezőnyben kicsit rontva a 14. helyre került (12.).
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
