A legfontosabb rangsorok közé tartozó The Guardian University Guide idén is a Cambridge-i Egyetemet hozta ki az első helyen, 10 hallgatóból 9 gyorsan el tud helyezkedni a munkaerőpiacon.
119 egyetem tevékenységét és képzését világította át idén is a The Guardian, melyben Oxford ismét alulmaradt - már ha egy második helyezést lehet ennek tekinteni. Érdekesség, hogy mindössze két számban maradt alul Cambridge-dzsel szemben, ebből viszont csak egy meghatározó: míg az Oxfordból kilépő diplomások 87,6 százaléka talál munkát fél éven belül, addig ez az éllovasnál 89,6 százalék.
Oxford 2011-ben került a második helyre a legfontosabb rangsorokban, előtte hat évig letaszíthatatlan volt.
A lista főbb számait a következő adatok adják: a végzősök kurzusokkal való elégedettsége, a végzősök tanári munkával való elégedettség, az intézményi visszajelzésekkel való elégedettség, az egy egyetemi munkatársra jutó hallgatók létszáma, az átlagos tandíj mértéke, valamint az intézmény által a hallgatók tudásához hozzáadott átlagos érték, vagyis hogy mennyit fejlődtek az évek során.
A rangsor tudományterület, sőt, szak alapján is kereshető, tehát aki a legjobb jogi vagy szociológia képzőhelyre kíváncsi, csak válassza ki a legördülő listából.
Megőrizte helyét a St. Andrews a rangsor harmadik helyén, mely Skócia legidősebb egyetemeként leginkább a kis létszámú kurzusairól ismert. Az elmúlt évek nagy visszaesője kicsit magára talált, a 2013-ban több listán is dobogós London School of Economics egyet javított a 12. helyre. Az év nagy nyertese a londoni Loughborough, ahol évről évre nagyokat lépdelnek, tavalyi 11. helyükre is már nagyon büszkék voltak (lásd a videóban), az ide 4. helyezéssel már a legnagyobbak nyakán vannak.
A magyarok által a népszerűbb egyetemek közé tartozó University College London az élmezőnyben kicsit rontva a 14. helyre került (12.).
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Az oktatási miniszter szerint a szemléletváltás nem szavakban, hanem döntésekben mérhető, majd hozzátette, hogy az első 60 nap intézkedései már egyértelműen kijelölték a magyar oktatás új irányát.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből az is kiderült, hogy a legtöbben a túlzott adminisztrációt, a magas munkaterhelést és a létszámhiányt tartják a rendszer legnagyobb problémáinak.
Veletek is előfordult már, hogy egy fontos dokumentum feltöltése egyszerűen kiment a fejetekből? Az egyetemi felvételinél ez sajnos komoly következményekkel járhat.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Térítésmentesen látogathatnák a 16 év alatti gyerekek a látvány-csapatsportágak első osztályú bajnoki mérkőzéseit egy új belügyminisztériumi jogszabálytervezet szerint.
