A legfontosabb rangsorok közé tartozó The Guardian University Guide idén is a Cambridge-i Egyetemet hozta ki az első helyen, 10 hallgatóból 9 gyorsan el tud helyezkedni a munkaerőpiacon.
119 egyetem tevékenységét és képzését világította át idén is a The Guardian, melyben Oxford ismét alulmaradt - már ha egy második helyezést lehet ennek tekinteni. Érdekesség, hogy mindössze két számban maradt alul Cambridge-dzsel szemben, ebből viszont csak egy meghatározó: míg az Oxfordból kilépő diplomások 87,6 százaléka talál munkát fél éven belül, addig ez az éllovasnál 89,6 százalék.
Oxford 2011-ben került a második helyre a legfontosabb rangsorokban, előtte hat évig letaszíthatatlan volt.
A lista főbb számait a következő adatok adják: a végzősök kurzusokkal való elégedettsége, a végzősök tanári munkával való elégedettség, az intézményi visszajelzésekkel való elégedettség, az egy egyetemi munkatársra jutó hallgatók létszáma, az átlagos tandíj mértéke, valamint az intézmény által a hallgatók tudásához hozzáadott átlagos érték, vagyis hogy mennyit fejlődtek az évek során.
A rangsor tudományterület, sőt, szak alapján is kereshető, tehát aki a legjobb jogi vagy szociológia képzőhelyre kíváncsi, csak válassza ki a legördülő listából.
Megőrizte helyét a St. Andrews a rangsor harmadik helyén, mely Skócia legidősebb egyetemeként leginkább a kis létszámú kurzusairól ismert. Az elmúlt évek nagy visszaesője kicsit magára talált, a 2013-ban több listán is dobogós London School of Economics egyet javított a 12. helyre. Az év nagy nyertese a londoni Loughborough, ahol évről évre nagyokat lépdelnek, tavalyi 11. helyükre is már nagyon büszkék voltak (lásd a videóban), az ide 4. helyezéssel már a legnagyobbak nyakán vannak.
A magyarok által a népszerűbb egyetemek közé tartozó University College London az élmezőnyben kicsit rontva a 14. helyre került (12.).
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
