Cambridge ismét előzi Oxfordot a brit egyetemi rangsorban
A legfontosabb rangsorok közé tartozó The Guardian University Guide idén is a Cambridge-i Egyetemet hozta ki az első helyen, 10 hallgatóból 9 gyorsan el tud helyezkedni a munkaerőpiacon.
Eduline
119 egyetem tevékenységét és képzését világította át idén is a The Guardian, melyben Oxford ismét alulmaradt - már ha egy második helyezést lehet ennek tekinteni. Érdekesség, hogy mindössze két számban maradt alul Cambridge-dzsel szemben, ebből viszont csak egy meghatározó: míg az Oxfordból kilépő diplomások 87,6 százaléka talál munkát fél éven belül, addig ez az éllovasnál 89,6 százalék.
A lista főbb számait a következő adatok adják: a végzősök kurzusokkal való elégedettsége, a végzősök tanári munkával való elégedettség, az intézményi visszajelzésekkel való elégedettség, az egy egyetemi munkatársra jutó hallgatók létszáma, az átlagos tandíj mértéke, valamint az intézmény által a hallgatók tudásához hozzáadott átlagos érték, vagyis hogy mennyit fejlődtek az évek során.
A rangsor tudományterület, sőt, szak alapján is kereshető, tehát aki a legjobb jogi vagy szociológia képzőhelyre kíváncsi, csak válassza ki a legördülő listából.
Megőrizte helyét a St. Andrews a rangsor harmadik helyén, mely Skócia legidősebb egyetemeként leginkább a kis létszámú kurzusairól ismert. Az elmúlt évek nagy visszaesője kicsit magára talált, a 2013-ban több listán is dobogós London School of Economics egyet javított a 12. helyre. Az év nagy nyertese a londoni Loughborough, ahol évről évre nagyokat lépdelnek, tavalyi 11. helyükre is már nagyon büszkék voltak (lásd a videóban), az ide 4. helyezéssel már a legnagyobbak nyakán vannak.
A magyarok által a népszerűbb egyetemek közé tartozó University College London az élmezőnyben kicsit rontva a 14. helyre került (12.).
Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
